Szolgálat 21. (1974)
Könyvszemle - J.A. Pilz: Ahol vagyok, hadd mondom ott: Te (Solymár J.) - Dörnyei István - Gergye Győző - Csőgl János: A szentségek életértéke (Szabó F.)
Minthogy sokan, akik egyházi házasságot kívánnak kötni, hit és erkölcs dolgában igen kevés ismerettel rendelkeznek, gyakorló lelkipásztorok felvetették azt a gondolatot, hogy a sorozat nyújtson rövid összefoglalást a hit és erkölcs kérdéseiről is. Ezt adja a harmadik: Életfordulón c. füzet. Először a keresztény hit rövid foglalatát közli, a vatikáni Nemhivők Titkársága anyagát. Majd A. Liégé és M. Thurian műveiből a krisztusi erkölcs lényegére mutat rá. A J. L. Lebret és Th. Suavet írásaiból hozott részletek az életforduló követelte eszmélődéshez és lelkiismeretvizsgálathoz adnak a megszokotton felüli gondolatokat, szempontokat. így segít a könyvecske eljutni az önismerethez, s egyúttal a leendő házastárs megismeréséhez is. Különösen kiemelkedő értékű a 68-71. oldalon a Lebret könyvéből vett „Életelvek és életstílus“ c. rész. Ezek az elvek magas életeszményt kínálnak olvasóik számára, „mert az emberek attól szenvednek, ha csak középszerűségre hívják őket“. Megjelenési sorrendben negyedik lesz a sorozat második füzete. Ez a távolabbi házassági előkészülethez nyújt majd bőséges olvasmányi anyagot Szerelem, jegyesség, házasság címmel, kb. 180 oldal terjedelemben, külföldi írók, orvosok, teológusok szemelvényeivel. Nehogy „a fáktól ne lássuk meg az erdőt“, ez a második kötet csak később jelenik meg, amikor már volt idő az elsők bőséges anyagának feldolgozására. Külön kiemelendő a füzetek csinos, modern kiállítása. T. M. Josef A, Pilz: Ahol vagyok, hadd mondom ott: Te. Meditációk 1968 - 1973. Prugg Verlag, Eisenstadt 1973. Fordította: Farkas Teréz. Josef A. Pilz nem a szép szavak, andalító képek költője. Elmélkedései rövidek, cikornyátlanok és magvasak. Pilz atya lelkipásztor, a fiatal negyvenévesek generációjából. Elégedetlen a mának betonbiztos, összkomfortos, önelégült és üres világával, de a lelkiség előregyártott, címkézett patentmegoldásaival is. A végső értelemért küzdő, kereső lelki ember írása ez. Meg akarja találtatni velünk is, minden édes öncsaláson túl azt a Valakit, akit meditációinkban, a szív egzisztenciális párbeszédében Második Személyként kell megélnünk, s Akiben egymást és végeredményben önmagunkat találjuk meg. „Aki elveszti életét énérettem, megtalálja azt.“ A munkás és hűséges fordítás egyben merész és hősies vállalkozás is volt. Ilyen lapidáris sorokat hálátlan munka fordítani. De mint mindig, ez esetben is apostoli. A fordítás a költőnek két rövid kötetét foglalja magában. A címet adó első kötetet részletekben hozza, a másodikat teljes egészében, kiegészítve három németben még kiadatlan darabbal, köztük egy magyarországi kirándulás lírai akvarelljével. Solymár János Dörnyei István — Gergye Győző — Csőgl János: A szentségek életértéke. (A kegyelmi élet kérügmája.) Szent István Társulat Budapest, 1973. 275 o. Jóllehet a könyv borítólapján három szerző szerepel, az egységes, lendületes, szép magyar stílus arról árulkodik, hogy a végső megfogalmazás egyetlen teológus-lelkipásztor munkája. Sodró, mélyen átelmélkedett írásról van szó. Szerintünk jobb lett volna a könyv címéül a mostani alcímet választani. Mert alapjában véve a kegyelmi élet teológiáját foglalja össze a könyv az igehirdetés szempontjából, ezt „váltja aprópénzre“ a szentségek életértékének elemzésekor. Ha az általános kérdéseket külön részben és nem a keresztség keretében tárgyalják a szerzők, azzal elkerülték volna a furcsa aránytalanságot: a könyv felét ui. „Az újjászületés és megújulás fürdője“ c. rész teszi ki, a többi hat szentség kissé elnagyoltnak tűnik. * A munka alapvető mondanivalóját jól összefoglalják Cserháti püspök bevezető sorai: „(A szerzők) arra kívánják rávezetni Isten gyermekeit, hogy keresztény életü86
