Szolgálat 21. (1974)

Eszmék és események - A kegyelem diadala: Alessandra di Rudini (Uhl Antal)

eszközül, Ez a feladatát mindvégig lelkiismeretesen teljesítette, és célját el is érte. Később ó írta meg életrajzát és adta ki levelei egy részét. Gyakori, úgyszólván mindennapos bosszú társalgás és vita folyt Alessandra és Gorel abbé között a legkülönfélébb vallási és lelki kérdésekről. Alessandra kifogyhatatlan volt kételyei feltárásában, a pap pedig világos és szabatos, higgadt válaszokat adott. Egy alkalommal a lourdes-i csodákról beszélgettek. Az özvegy határozottan kijelentette: ha egy ilyen csodáról biztos formában személyes meggyőződést szerezne, levonná belőle a logikus következtetést. Erre az abbé felajánlotta, hogy keressék fel egy zarándoklattal Lourdes-ot. Alessandra elfogadta az ajánlatot.

1910.aug.2-án lépett Lourdes áldott földjére. Éppen akkor tízezer mélyen vallásos breton zarándok lepte el a kegyhelyet. Magatartásuk kinyilatkoztatásként hatott a hit kegyelmét szomjazó lelkére. Gorel szemtanúja volt annak a jelenetnek, amikor a húsz éve kereső Alessandra a grottánál leborulva megtalálta a lelki gyógyulás kegyelmét. A tegnap még gyötrődő, hánykolódó lélek alázattal kérte a Gondviseléstől hozzá küldött papot, békítse ki megtalált Istenével. Ez megtörtént, és a grotta ezután számára a lelki béke és boldogság Tábor-hegye lett. Ezt mondta később erről a napról: „Amikor arra gondolok, mi voltam azelőtt és mi vagyok most, nem ismerek magamra, összes előző téves véleményeim és előítéleteim egy pillanat alatt eltűntek. Megtérésemnek, lelkem rendbehozásának csodája e kiváltságos hely legfeltűnőbb gyógyulásait túlszárnyaló régióba tartozik.“

Többi lourdes-i élménye: a jelenlétében bekövetkezett két gyógyulás, a két évvel azelőtt látását visszanyert zarándokkal való találkozás, a gyógyulásokat hitelesítő orvosi iroda vezető orvosával folytatott eszmecsere, az esti gyertyás körmenetek lángfolyama, csak keretet és pecsétet adtak a visszanyert hit diplomájának. Életének erre a legnagyobb kegyelmére gyakran visszatér leveleiben: „Egész életem elégtelen arra, hogy Istennek megköszönjem ezt a kegyelmet, és boldog vagyok, hogy életem hátralevő néhány évét erőm teljében neki ajánlhatom. Emlékszem, hogy amikor néhány hónappal ezelőtt a kegyelemről beszélt nekem, alig tudtam önt megérteni. Ma ez a kegyelem, amelynek hatását érzem, és amely meghajlította akaratomat és értelmemet, számomra oly valóságosan létezik, mint valami tapintható erő.“

Alessandra rátette a kezét az eke szarvára, és többé nem nézett vissza. Most már csak egy cél lebegett előtte: egészen Istennek szolgálni és engesztelni őt a Kármelben. Egy év leforgása alatt minden akadályt felszámolt. 1911 októberében a nagy Jézus Szíve-jelenések földjén, Paray-le-Monialban lépett be a kármelita rendbe, és szinte jelképesen Pál fordulása napján, jan.25-én vette fel a szerzetesi ruhát. Jézusról nevezett Mária nővér élete a Kármelben húsz éven át, 1931.jan.2-án bekövetkezett haláláig az áldozatos szeretet és a nagy alkotások jegyében állt. 3 év után újoncmesternő, öt év múlva perjelnő lett, az is maradt haláláig. Három zárdát építtetett Párizsban, Valenciennes63