Szolgálat 20. (1973)

Tanulmányok - René Voillaume: Szűz Mária

rendkívülit vagy a szokásostól eltérőt. Mária szentségét mintegy elrejtette, eltakarta az, hogy teljesen úgy viselkedett, mint bármely városbeli asszony. És az is helytelen elgondolás lenne, hogy ez a családi és társadalmi magatartás csak a kívülállóknak szólt. Nem, Mária egyszerűbb és igazabb volt annál, mint hogy kifelé olyannak látsszék, amilyen belül nem volt.

Ez zavarba ejt bennünket, és jól megmutatja a megtestesülés teljes valódiságát: amikor Jézus belép egy emberi családba, nem változtatja meg annak normális viselkedését, és az életszentségnek nem volt ott szüksége arra, hogy a kor zsidó életétől eltérő módon nyilvánuljon meg. Ők nem rendelkeztek a mai civilizációval; és ugyancsak őrizkednünk kell attól, hogy az anyagi és társadalmi téren fejlettebb életmódnak olyan erkölcsi értéket tulajdonítsunk, amely nincs meg benne. Primitív szokások összeférnek a legmagasabb életszentséggel, föltéve, hogy igazak és természetesek. Ebből az a tanulság, hogy ne higgyük fölényben magunkat a kevésbé civilizáltnak nevezett népekkel szemben. A Szentcsalád olyan civilizáció környezetében élt, amelynek szokásai és erkölcsei nagyon közel álltak a mai világ legszegényebbjeiéhez a fejlődésben elmaradt országok területén. Ez alázatosabbá kell hogy tegyen bennünket, meg kell hogy tanítson: ne büszkélkedjünk civilizált állapotunkkal, hiszen csak anyagi civilizációról van szó. Ez csak zárójeles megjegyzés, de jól meg kell tanulnunk úgy nézni a Szent Szűz életét, amiilyen a valóságban volt.

Mihelyt elmúlt az angyali üdvözlet feledhetetlen pillanata, Szűz Mária hitének világosságára maradt, abban az értelemben, hogy a következő események során nem mutatkozott többé isteni beavatkozás; Isten csendbe burkolózott vele szemben.

Betlehemi születés

Tudjuk, milyen körülmények között folyt le a születés Betlehemben. Ne gondoljunk arra, hogy Isten legalább kevésbé kényelmetlen körülményekről gondoskodhatott volna Messiásának születéséhez: nem egy népszámlálás idején, amely miatt az embereknek el kellett hagyniok otthonukat és kitenniök magukat a hajléktalanság veszélyének. Azt sem kell valami rendkívüli dolognak látnunk, hogy József és Mária nem talált szállást Betlehemben, mintha ez a gyermek üldözését jelentené, mintha Betlehem lakói szándékosan utasították volna vissza befogadását. Nem, a palesztinai nép vendégszeretőbb ennél! Barlang pedig ugyancsak bőven akad Betlehemben; ez a talaj természetével függ össze. Ezek a barlangok a pásztorok természetes szállásai voltak, egyeseket közülük istállónak használtak. Semmi különös nem volt abban, hogy a Betlehembe összegyűlt tömeg ezeket a hajlékokat használta a szállásul. Mindez tehát valóban közönséges, nem pedig rendkívüli dolog volt! Ez is azt mutatja nekünk, hogy Isten szemében az élet anyagi kereteinek alapjában véve nincs sok jelentősége. A szentség és Isten vezetése a mindennapi eseményekből érződik ki; ebből a szempontból a Szent Szűz egészen közel van hozzánk és teljességgel utánozható. Mikor jelenlegi dicsőségében szemléljük, végül is nagyon távol gondoljuk magunkat tőle, pedig ez helytelen.

54