Szolgálat 20. (1973)
Tanulmányok - Németh József: A teljesebb emberség felé
„Steppenwolf“ c. könyvéből csak a múlt év áprilisában 360 000 példányt adtak el. A mai nyugati embernél a súlypont a mélyből eltolódott fölfelé, a fej felé. A mélységgel, a lélekkel való kapcsolat megszakadt. Paul Claudel egy allegóriája szerint minden munkát az „animus“ végez, míg az „anima“ hallgatásra van ítélve. Azok a rétegek, amelyekben a nyugalom, összeszedettség, benső- ség, a természetfölötti és a titok előtti nyitottság lakozik, kikapcsolódtak és parlagon hevernek. A keleti elmélkedési formák célja: leszállói ebbe a mélységbe, ahova a személynek, az Énnek uralma nem ér el, és belemerülni ebbe a minden lényt összekötő őstengerbe, ahol elengedjük és vitetjük önmagunkat, pihenünk és feloldódunk. A kelet felfogása szerint ezen az úton talál az ember szabadulást minden lét-köteléktől és kötöttségtől, ez a megváltás igazi megélése. Ennek az alaptannak a talaján nőttek a különféle elmélkedési formák: a jóga, a zen, a transzcendentális meditáció. A formák ismerete azonban nem tudja létrehozni a kívánt hatást annál, aki nem érzi és nem tudja magáévá tenni az alapvetést. így a nyugati ésszel gondolkodó már eleve sikertelenségre van ítélve. A keleti elmélkedési formák tanulmányozása azonban megtermékenyítette és öntudatosította a nyugat lelki gazdagságát. Újra korszerű lett a szent- ignáci „érzékek alkalmazása“. A sensitivity training-ben és a psychodrámában nem a tudatalatti racionalizálása, az értelem test feletti uralmának a kitágítása a cél, hanem a különböző érzékek gyakorlása: érintés, szaglás, simogatás, a reakciók és emóciók spontán kifejezése, az öröm és a bosszú élménye, a vitális rétegbe való belemerülés tapasztalata. A mai nyugati ember „felfedezte“ a testet, a test és lélek egységét, a testnek a lélekre való hatását. Klemens Tilmann így ír: „Az ember egy egész, az egész ember elmélkedik. Hagyjuk tehát a testet is résztvenni a gyakorlatokban. A test ne zavarjon, hanem ellenkezőleg: szolgáljon az elmélkedésben. Ezt érjük el a helyes testtartás (a súlypont süllyesztése), a lélegzés és alkalmas szavak ismétlése által.“ Az autogén-training gyakorlói a testi-lelki-szellemi képességek fokozását tekintik céljuknak. A gyakorlatok vezetője azon van, hogy tanítványai levezessék a bennük felgyülemlett feszültséget, lazítsák az összehúzott izmokat, szabadon vegyenek lélegzetet és autoszuggesztión keresztül megéljék a nyugalmat, amelyben felfrissülnek a testi-lelki-szellemi erők és nagyobb teljesítményre kapnak ösztönzést. Különféle kurzusokon, szemináriumokon gyakorolják a kép-meditációt, amely a középkorban és a barokk templomokban volt közkedvelt. Tájképek, a mindennapi életből ellesett szimpatikus pillanatok vetődnek itt a résztvevők elé, „Meditálni annyi, mint egy tartalmat úgy felvenni magunkba, hogy az életvalóságként hatoljon be a lélek organikus és tudatalatti folyamataiba, hogy leszálljon a lélek minden mélységébe, átjárja minden porcikáját; a meditáció tartalma ne legyen többé tárgy, amelyen elgondolkodunk, hanem lel4 49