Szolgálat 17. (1973)

Könyvszemle - Lelotte: Beszélgetés a Mesterrel (Ö.M.) - Trobisch: Heiraten oder nicht? (Török J.)

által. A magyar olvasók előtt sem ismeretlen egy szintén afrikai eredetű könyvecs­kéje: „Szerettem egy leányt“ (Evangéliumi Iratmisszió). Lebilincselő, szinte regényszerűen olvasható írás. Keretéül a szerző házassági elő­adás-sorozata szolgált, egy evangélikus templom közönsége előtt. A szigorúan bibli­kus alapból kiinduló gondolatok nem légüres térben mozognak, hanem szerves kap­csolatba kerülnek a hallgatók sajátos problémavilágával, amelyet az előadó közvetlen tapasztalatból ismert meg látogatások során, utcai találkozások, telefonhívások révén, nem is szólva a párbeszédes forma adta lehetőségekről. A szerző mestere a rövid, pregnáns, szellemesen csattanó hasonlatoknak, képeknek, amelyekkel mondanivalóját hallgatói emlékezetébe vési. így végigvonul a Tér 2,24 alapján (elhagyás, ragaszkodás, egy testté válás) a jelképes háromszög, ill. erre épülő sátor képe. Ehhez kapcsolja a szerelem-házasság-szex elválaszthatatlan hármasságát. Ehhez fűződő hasonlata: „Ha hiányzik a házasság, az egyik sarkán nyitott sátor nem nyújt védettséget.“ Más plasz­tikus hasonlatok: „A szerelem tűz, de a házasság a tűzhely a számára.“ Miért nem jó a házasság előtti „szexteszt“? Mert amit ezzel tesztelni akarnánk, ugyanazzal szét­romboljuk: „Aki elalvását akarja megfigyelni, nem alszik el; ha azonban elaludt, már nem figyelheti meg.“ — Különösen megragadó az Ef 5,25-32 kifejtésével kapcsolatos befejező homília, amelyből gyönyörűen meríthetni esküvői beszédeknél a keresztény házasok Krisztus-kapcsolatára vonatkozólag Az életszerűen felépített és a konkrét igényekhez kapcsolódó mondanivalók felöle­lik a házasság előtti és a házasélet legfontosabb problematikáját. 'Mindez természe­tesen és élményszerűen következik egymás után. Ami különösen megragadja az em­bert — talán épp ez indította a szerzőt a keret megválasztására —, az a lényeges emberi problémák azonossága földrajzi, faji, kulturális különbségeken túl. Erről győző­dik meg ő maga is, amikor egy oroszországi zsidó házaspárról szóló modern amerikai musical hatását tapasztalja egy néger asszonynál: ......... akkor mindaz, ami világ­s zerte mozgatja az emberek szívét, nem lehet annyira különböző“. A mű drámaiságát és különös varázsát az adja, hogy az előadások közben, azok nyomán emberi életsorsokban következnek be döntő változások: házasságok rendeződ­nek, rendetlen kapcsolatok bomlanak fel, életúnt számára nyúlik új perspektíva; egy karizmatikus prédikátor által Isten Igéje láthatóan hatást váltott ki az emberek szívé­ben. És a szereplők élő emberek, az elmondott esetek mind az életből valók. Mindent összefoglalva: e mélyen biblikus és Krisztus-központú, ugyanakkor igazán emberi megnyilatkozás pompás és érdekes írásmű köntösében házasulandók, házas­sági tanácsadók és lelkipásztorok számára egyaránt komoly élményt és gazdago­dást jelent. Török Jenő ARANYMISÉK Csáby Vilmos ny. fővárosi hittanár felszentelési helyén, Bécsben mutatta be aranymiséjét. Csehy Alfonz Kunszentmártonban 1972.aug.1-én. Emlékképén ezt a felírást olvashatjuk: „Irgalmas Istenemnek hála 50 év 18342 szentmiseáldozatáért.“ Rézmann Ambrus ferences Pakson okt. 15-én ünnepelte ötvenéves papi jubileumát. Keczeli Mészáros Albin ferences ugyanaznap Vámosszabadiban mutatta be aranymiséjét. Dec. 6-án meghalt. 96

Next

/
Thumbnails
Contents