Szolgálat 17. (1973)
Könyvszemle - Basset: Let’s start praying again (N.K.)
Cuttat felfogását a mérsékelt nyitottság jellemzi: egyaránt elkerüli az exkluzivizmust és a szinkretizmust. Lehetetlenség itt részleteznünk a monográfia alemzéseit. A kereszténység és a jóga különbözőségét alapjában véve így jellemzi: a jógi végső soron énje elvesztésére törekszik az aszkézis és a szemlélődés révén: elszemélytelenedik és felolvad az isteniben. A világ és az emberek eltűnnek: annyira a bensőségre és a koncentrációra törekszik, hogy még a Másik is eltűnik (Isvara, a tetszés szerint választott istenség végső elemzésben maga sem más, mint a személytelen Brahma nirguna személyes aspektusa). Azok a lények, amelyeket a jógi integrál a kontempláció révén, még ha lelki objektumok is, tulajdonképpen a „kozmobiológiai rendhez“, a térhez tartoznak, amely a keresztény szemében a személy-alatti vagy személytelen szférát képviseli. Ezzel szemben a keresztény misztikus vagy hivő egy Másik hívására válaszol, a személyes Istent Te-nek szólítja és a legfőbb Te-vel való kapcsolat — hit és szeretet — révén kibontakoztatja személyiségét: mert a szeretet-közösségben az egység differenciál (ahogy Teilhard is hangoztatta: Cuttat maga idézi). A Szentháromság szeretet- közössége a keresztény lelkiség és misztika „őstípusa", mintaképe és egyszersmind célja is. A jógi elszigetelt monád, vele szemben a keresztény egy szeretetközösség tagja; számára „az elszigetelt személy — képtelenség". A szellem nyitott (intersub- jectivité vagy communion. Mitsein); természetfeletti síkon ez a kommúnió a Szent- háromsággal való életközösségben teljesedik be. Továbbá a keresztény misztika nem menekül el a világból, hanem átalakítja; mindenben felfedezi Isten jelenlétét és szeretetének jeleit, és a testvérek szolgálatában gyümölcsözteti a kegyelmi ajándékokat. A Megtestesülés misztériumában és a feltámadásban való hit hívja erre. Hogyan lehetséges tehát a keleti misztikának (nevezetesen a jóga lelkiségének) integrálása? Világosan kell látnunk a különbségeket és a konvergenciát. De ez nem elég. Meg kell ismertetnünk a keletiekkel az igazi kereszténységet (a konfúzió és a szinkretizmus nem szolgálja az igazi párbeszédet). A kereszténység — paradox módon — éppen különleges, egyetlen, radikálisan új jellegénél, vagyis abszolút transzcendenciájánál és egyetemességénél fogva képes integrálni a nemkeresztény vallások értékeit. Természetesen az egység — amely a párbeszéd gyümölcse — Krisztus kegyelmének műve lesz. Ezért a párbeszéd folytatása és teljessége megköveteli a keresztényektől a hivő magatartást: „először is azt kérdezem, mit mond nekem Krisztus a keleti lelkiség által, amellyel szembeállít, és csak azután kérdezem, mit mondhatok Krisztusról ennek a keleti testvérnek". (Ez egyébként minden párbeszédre vonatkozik; a keresztények egymásközti párbeszédének is alapelve.) Csendet kell teremteni önmagunkban, hogy meghalljuk a megtestesült Igét. „A Misztika és a misztikusok" akkor jelent meg, amikor a II. Vatikáni Zsinat új távlatokat nyitott az ökumenizmusnak. P. Ravier és a társszerzők vállalkozása azonban még jóval a Zsinat előtt indult el, hosszú kutatás eredménye és nem a „pillanatnyi divat" szülte. A szerzők jórésze teológus. De figyelemreméltó tény az, hogy legtöbbjük hosszú utat tett meg, mielőtt elérkezett a katolikus hit teljességéhez. így tehát nemcsak szakismeretükről tanúskodnak írásaik, hanem magukon viselik a megélt tapasztalat jegyét. A gyüjtőkötet egyik kiemelkedő dokumentuma az ökumenikus párbeszédnek. A szakemberek általában ügyeltek arra, hogy a vallási kultúra iránt érdeklődő nagyközönség számára is hozzáférhető legyen tanulmányuk. Franciául olvasó papok és világi értelmiségiek egyaránt nagy haszonnal forgathatják a vaskos kötetet, amely felér egy könyvsorozattal. Szabó Ferenc Bemard Basset: Let’s Start Praying Again (Kezdjük elölről, hogyan kell imádkozni). Sheed and Ward, London, 1972. 152 o. A szerző országos nevű népmissziós-lelkivezető-lelkigyakorlatokat adó angol jezsuita páter, akinek — mint írja — öregkorára megengedték, hogy „aktív remeteségben" élhessen. Anglia déli partjainak közelében egy kis sziget néhányszáz lelket számláló halászfalujának lelkésze lett néhány évvel ezelőtt. Két kis szobából álló 89
