Szolgálat 17. (1973)
Könyvszemle - Ravier: La Mystique et les mystiques (Szabó F.)
hoz megyünk. A könyv krisztocentrikus. Rövid Utasítás van hozzá csatolva a szülők és hitoktatók számára. 1971-ben jelent meg a második, szintén négyszínnyomású képes hittankönyv, az „Elsőáldozók hittankönyve“. Feltételezi az első könyvben tárgyalt alapigazságok ismeretét, s ezekre építve azt mutatja be: Isten szeretetének legnagyobb jele és ténye, istengyermekségünk lényege az, hogy saját életében részesít minket (ez a kegyelmi élet). Ennek az életnek legfőbb mozzanatait tárja fel: a keresztséget, a szentáldozást (szentmisét) és a bűnbánatot (gyónást), cselekedeteinkre nézve pedig a szeretet parancsát (a pozitív értelmezéssel előadott tízparanccsal). A könyv egészében készít elő az elsöáldozásra, vagyis föltételezi a legalább egy éven át folyó oktatást. Külön énekrész csatlakozik hozzá. 1972 márciusában jelent meg harmadik hittankönyvünk, a „Keresztény élet“. Két tanítási évet foglal magában és tanítható az első két könyv folytatásaként, de attól függetlenül is. Az első év (lll.o.) anyaga 44, a másodiké (IV.o.) 39 fejezetre oszlik. Mindkét rész a liturgiára épül, az első a liturgikus évre, a második a szentmise menetére. Az első részhez kapcsolódnak (nem szoros logikával) a főbb hitigazságok, Isten és Krisztus misztériumai, a másodikhoz a parancsok és a szentségek. Végeredményben a keresztény élet lényeges gyakorlati tudnivalóira akar megtanítani: a liturgikus életre, főleg a szentmisén való aktív, tudatos részvételre, továbbá a hitigazságokból, Isten misztériumaiból folyó keresztény életgyakorlatra. (A könyvnek sajnos számítania kellett arra a tényre, hogy a gyermekek egy része a későbbi korban többé nem találkozik rendszeres hittannal.) Nem bérmálási előkészítő, de anyagából kiválasztható a bérmálási oktatás anyaga. A többi kiadvány előkészületben van. 1972-ben megjelent még a Hitoktatási Bizottság kiadásában hitoktatók számára a Hitoktatási Vázlatok 1. füzete, amely részletes „mintavázlatokat“ tartalmaz az első hittankönyv 1-15. fejezetéhez. Ezeket a füzeteket az egyházmegyei hitoktatási bizottságok osztják ki: ezeket a bizottságokat 1971 decemberében hozott püspökkari rendelkezés értelmében minden egyházmegyében meg kell alakítani. A püspöki kar mindhárom hittankönyv megjelenésekor külön köriratot bocsátott ki, amelyek ismertetik a könyvek témáját, tantervszerű előírásokat és szempontokat, valamint néhány fontos rendelkezést tanításukra vonatkozólag. Cs.B. La Mystique et les mystiques, szerk. A. Ravier SJ; munkatársak: K. Hruby, O. Lacombe, I. Hausherr, S. Tyszkiewicz, I. Götz, R. Arnaldez, K. Kaltenmark, A. Bareau, O. Lacombe, J.-A. Cuttat. Bevezette: H. de Lubac. Desclée de Brouwer, Párizs 1965, 1124 o. A P. Ravier által szerkesztett gyűjtőkötet — A misztika és a misztikusok — valóságos kincsesbánya azoknak, akik látni szeretnék, mit „integrálhat“, építhet be a keresztény misztika a nem-keresztény vallások lelkiségéből. Ezzel már jeleztük is azt, hogy a gyűjtőkötet katolikus szerzői „katolikus szemmel“ tanulmányozták ezeket a vallásokat is. Ez a „szemszög“ azonban nem akadályozta őket abban, hogy teljes nyitottsággal és tárgyilagossággal szemléljék a zsidó (Hruby), a mohamedán (Arnaldez), a taoista (Kaltenmark), a buddhista (Bareau) és brahmanista (Lacombe) misztikát, valamint a primitív emberek lelkiségét (Götz). Jaeger a protestáns és anglikán misztikával, Tyszkiewicz az orosz ortodoxiával, Hausherr az első keresztények lelkiségével foglalkozik. Mindjárt jegyezzük meg, hogy az egyes tanulmányok- — jóllehet szakemberek Írásai — különböző értékűek. Pl. Jäger alapos monográfiája végén 25 oldalas bibliográfiát nyújt, míg Tyszkiewicz egy fél oldalon felsorolja az irodalmat. (Talán a szerkesztő jobban összehangolhatta volna az egyes írásokat.) Ismertetésünkben P. de Lubac bevezetőjén kívül az első (Ravier) és az utolsó (Cuttat) monográfiát emeljük ki és mutatjuk be. H. de Lubac először felvázolja azt a „misztikus megújulást" — a lelkiség és a misztika iránti érdeklődés megújulásáról van szó! —, amely a modernizmus kora óta főleg francia nyelvterületen igen fontos munkákat hozott létre: a P. Huby által kiadott 87
