Szolgálat 17. (1973)

Tanulmányok - Balás Dávid: Tevékenység és szemlélődés a korakeresztény hagyományban

JEGYZETEK 1 Ezzel szemben a II. Vatikáni Zsinatnak a szerzetesekre vonatkozó dekrétuma világo­san jelzi, hogy a monachusokat nem lehet egyszerűen a szemlélődő, vagy az aktív élet fogalma alá venni: az ezekkel foglalkozó 7. ill. 8. pont után egy külön cikkely szól a „vitae monasticae institutum“-ról (Perfectae Caritatis 9). 2 E szemlélet klasszikus példája Adolf von Harnack dogmatörténete (Lehrbuch der Dogmengeschichte, Tübingen, a szerző által átnézett utolsó kiadás: 1909-10). Az egész irányzat kiváló ismertetése és kritikája A. Grillmeier SJ: „Hellenisierung- Judaisierung des Christentums als Deuteprinzipien des kirchlichen Dogmas“: Scho­lastik 33(1958) 321-355, 528-558. 3 Ennek a gondolatnak, eléggé szélsőséges formában, pl. Leslie Dewart kanadai teo­lógus adott kifejezést: The Future of Belief: Theism in a World Come of Age (New York 1966). Kiváló bírálata B. Lonergan, „The Dehellenisation of Dogma“: Theolo­gical Studies 28(1967) 336-351. 4 Vö. pl. R. Arnou szócikkét a Dictionnaire de spiritualité-ben, 11(1953) 1716-42. 5 Vö. H.U. von Balthasar, „Aktion und Kontemplation": Verbum Caro: Skizzen zur Theologie I (Einsiedeln 1960) 245-259; E. Coreth SJ, „In actione contemplativus“: ZkTh 76(1954) 55-82 (ez utóbbi nem veszi eléggé figyelembe e fogalmak patriszti- kus átalakítását). 6 Vö. E. Gilson, L’esprit de la Philosophie médiévale (Paris 21948). E. von Ivánka, Plato Christianus: Übernahme und Umgestaltung des Platonismus durch die Väter (Einsiedeln 1964). 7 Cikkünknek ez a része elsősorban egy rendtársunk részletesebb tanulmányának eredményeit foglalja össze: Daniel A. Csányi OCist, „Optima pars: Die Auslegungs­geschichte von Lk 10,38-42 bei den Kirchenvätern der ersten vier Jahrhunderte“: Studia Monastica 2(Montserrat 1960) 5-78. — Utána a kutatást elsősorban A. Kommer OSB vitte tovább: „Maria und Martha. Zur Deutungsgeschichte von Lk 10,38ff im alten Mönchtum“: Erbe und Auftrag 40(1964) 355-367. A messzaliánus mozgalom eredetéről és természetéről a kutatás mai állását kiválóan összefoglalja J. Gribomont OSB, „Le dossier des origines du Messalianisme“: EPEKTASIS: Mélan- ges patristiques offerts au Cardinal Jean Daniélou (Paris 1972) 611-625. 8 Talán nem túlzás azt állítani, hogy a társadalmi és politikai rendet alakító tevékeny­ség teológiája csak a modern szociális problémák fényében kezdett kialakulni, és teljes kidolgozása még a jövő feladata (vö. a „Gaudium et spes“ konstitúció I.részét, különösen a 3-4.fej.) 9 Pl. H. Crouzel SJ, Origéne et la „corinaissance mystique“ (Paris-Bruges 1961); W. Völker, Gregor von Nyssa als Mystiker (Wiesbaden 1955); J. Daniélou, „La theóría chez Grégoire de Nyssa“: Studia Patristica XI (Berlin 1972) 30-145. 10 E szavak jelentéstörténetéről a klasszikus ókortól a középkorig I. J. Leclerq OSB kiváló tanulmányait: Études sur le vocabulaire monastique du Moyen Age (Roma 1961) 80-144: „Theoria", és Otia monastica: Études sur le vocabulaire de la contem­plation au Moyen Age (Roma 1963). " Vö. H.U. von Balthasar, Das betrachtende Gebet (Einsiedeln 1959), különösen 26ss. 12 Ezt emeli ki különösen Sr. M.E. Mason OSB, Active Life and Contemplative Life: A Study of the Concepts from Plato to the Present (Milwaukee, Wise., 1961) c. könyve, amely átfogó címe ellenére elsősorban Nagy Sz. Gergely tanítását tárgyalja. 13 Vö. H. Crouzel és M.E. Mason id. műveit, továbbá J. Daniélou SJ, Platonisme et théologie mystique (Paris 21953) 309ss; C. Butler OSB, Western Mysticism (London 21926); A. Squire OP, „Aelred of Rielvaux and the Monastic Tradition Concerning Action and Contemplation"; Downside Review 72(1954) 289-303. 14 Vö. Ph. Hofmeister, „Mönchtum und Seelsorge bis zum 13. Jahrhundert": Studien und Mitteilungen zur Geschichte des Benediktinerordens 65 (1953-4) 209, 273; I. auf der Maur, „Das alte Mönchtum und die Glaubensverkündigung": Neue Zschr. f. Missionswissenschaft 18(1962) 275-288. 2 17

Next

/
Thumbnails
Contents