Szolgálat 16. (1972)

Könyvszemle - Néhány adat a könyv évéhez - Biblikus kiállítás a Vatikánban (Nagy Ferenc}

KÖNYVSZEMLE

NÉHÁNY ADAT A KÖNYV ÉVÉHEZ

Az UNESCO 1970-es statisztikája szerint (1969-es adatok):

míg 1955-ben 285 000 könyv és brosúra jelent meg a világon, 1969-ben már 496 000;

a könyvkiadás élén álló tíz ország: Szovjetunió (74 611), USA (62 083), Nyugatnémetország (33 454), Anglia, Japán, Franciao., Spanyolo., India, Németalföld és Lengyelország (9413).

Az ezer lakosra jutó könyvcímek száma Afrikában 23, Ázsiában 50, Dél- amerikában 64, Északamerikában 226, Óceániában 265, a Szovjetunióban 313, Európában 489.

A tíz legtöbb nyelvre fordított szerző: Lenin, Shakespeare, Simenon. Verne, Gorkij, E.Blyton, Marx, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Engels.

1959-ben a világon 7350 napilap jelent meg összesen 275 millió példányban (122 újság jutott 1000 lakosra). Tíz év múlva 7680 újságot adtak ki 365 millió példányban (130). Pedig Európában ez idő alatt érezhetően csökkent a megjelenő lapok száma (1800 az előző 2020-szal szemben). Északamerikában minden főre 42 kg újságpapír-„fogyasztás" esik; Európában ugyanez a szám 12.2, Délamerikában 3.6, Délázsiában és Afrikában csak 0.6 kg.

1970-ben a teljes Biblia a világon összesen 5,159.032 példányban jelent meg. 11,717.092 újszövetséget, 32,835.300 bibliarészletet (egyes könyveket) és 123,692.991 bibliai válogatást adtak ki. Az bibliakiadványok összes száma1 tehát 173,404.415. A teljes Bibliát eddig 249, az újszövetséget további 329 nyelvre fordították le, míg egyes részleteket még 853 nyelven adtak ki. A Biblia tehát eddig 1431 nyelven jelent meg.

1972-ben a Bibliatársulatok Világszövetsége kb. 10 millió dollárt fordít a bibliaterjesztés támogatására.

Biblikus kiállítás a Vatikánban.

Amikor a 16. század végén V. Sixtus pápa megépítette a vatikáni könyvtár épületét, művét egy hatalmas, kb. 80 m hosszú és gazdagon díszített szalonnal koronázta meg. Ez a szalon mindig nyitva áll a vatikáni múzeum látogatói számára, és értékes kódexek, meg egyéb ritkaságok kiállítását foglalja magában. A könyv nemzetközi évére az anyagot úgy rendezték át, hogy a vatikáni könyvtár legértékesebb biblikus kincseit láthassuk. Szigorú időrendben összesen 148 darabot állítottak ki. Az 1. sz. emlék egy görögül írt papiruszkötet a 3. vagy 4. századból, a 148-as sz. pedig a latin Vulgáta- fordítás hivatalos kiadása 1592-ből. Legalkalmasabbnak látszik, ha a tíz legértékesebb és legérdekesebb darabról számolunk be.

6

81