Szolgálat 16. (1972)

Tanulmányok - Őry Miklós: A paptestvér

papok édesanyja.) Ezért minden papi közösség lelke csak az imént vázolt kegyelmi közösség lehet. A közös rekollekció, közös lelkigyakorlat nem csupán „csoportos lelkimagány“, nem is puszta előzménye a közbeik­tatott, vagy záradékul szolgáló eszmecseréknek. Amint a pap „magánimájá­ban“ is az egyházközség képviselője és hívei leikéért küzd, úgy kellene szentségi testvéreit is állandóan magával vinnie Isten elé. Nagy alkalma ennek a presbitérium közös családi imája, az éppen napjainkban olyan körül­tekintően és gazdagon megújított papi officium. Olvasmányai, himnuszai, imái (elsősorban a laudes és vesperás újonnan beiktatott könyörgései) bő­séges és állandó táplálékot nyújthatnak az igazi papi lelkiség kialakítására. Az Anyaszentegyház nagyon ajánlja alkalmilag közös imádkozását egymással és a hívekkel is. De a szobájában magányosan breviáriumozó papnak is tudnia kell: „egyedül is kórus“ (Ant.Sz.Ignác), részese a dicséret és közbenjárás kórusának, amely a papság ajkáról a nap minden órájában Isten felé száll. Egyszer nagyon megrendített egyik paptestvérünk levele. Egy rekollekció után, amelyen jól kiimádkoztuk magunkat és elsősorban lelkünk Pásztorával viaskodtunk, de utána baráti körben paptestvéreinkkel is megbeszéltük problé­máinkat, azt írta: ez a találkozás nemcsak a hivatását, de talán az életét mentette meg. 3) Munkaközösség A görög „szün“ után most a latin „cum“-mal kezdeném. Hugo Aufderbeck keletnémet (erfurti) püspök jellemzi ezzel szellemesen egy papjaihoz intézett exhortációjában az összefogás állomásait. (Das gemeinsame Werk. Regens­burg 1972.) Először is össze kell jönnünk (convenire). A gyülekezés, az „ecclesia“, a keresztény lét ősformája (Csel 4,31; 12,12, stb.). A lelkipásztor nem élhet Robinzon-életet. De nem elég összejönni: találkoznunk is kell (congredi). Ehhez személyi jelenlét és személyes lelki kapcsolat szükséges. Vannak, akik sokszor összejönnek, de sohasem találkoznak. Hogy egy ilyen papi találkozó igazán hatékony legyen, mindenkinek hozzá kell valamivel járulnia (conferre). Ki minél többet hoz, annál többet visz haza. Egy „kon­ferencia" csak akkor termékeny, ha „kollokviummá“, vagyis lelkipásztori ta­pasztalataink és nehézségeink közös kicserélésévé válik. De még az sem elég, hogy a témát megvitassuk, problémáinkat oldozgassuk, ahogy a magya­rok mondják: „zsinatoljunk“, hanem valamiben meg is kell egyezni (consen­sus). Rengeteg mai „Tagung“ nem hoz „Tatung“-ot, mert nincs konkrét ha­tározat. A házasságot a házastársak consensus-a teszi szentséggé, ez termé­kenységének alapfeltétele. így teszi a paptestvérek egysége, egyetértése, „consensus“-a termékennyé a papi közösség, a presbitérium munkáját. Az egyházirend szentsége, krisztusi és egyházi küldetése révén minden pap osztályrészese egy-egy munus-nak, megbízatásnak. De ezt csak akkor tudja igazán kifejteni és kifejleszteni, ha megvan a „corrfmunio" is, vagyis a presbitérium közösségében. „Egy pap sem töltheti be igazán feladatát elkü­44

Next

/
Thumbnails
Contents