Szolgálat 14. (1972)

Az egyház szava - Szent Ágoston a teremtésről

várják. A léleknek javára válik, ha szűkösen kap ételt-italt; a keresztények száma is napról-napra nő, ha büntetésekkel sújtják őket. Olyan őrhelyre állí­totta az Isten őket, ahonnét tilos megfutamodni ok. + (Gaudium et Spes konstitúció 43.) A Zsinat arra buzdítja a keresztényeket, akik mindkét társadalom tagjai, hogy az Evangélium szellemétől vezérelve igyekezzenek hűségesen elvégezni földi feladataikat. Messze járnak az igazságtól, akik abban a tudatban, hogy nincs itt maradandó hazánk, hanem inkább az eljövendők után vágyódunk, úgy vélik, elhanyagolhatják földi kötelességeiket. Elfelejtik, hogy a hit révén kiki még fokozottabban köteles ellátni hivatásbeli feladatát. Ugyanúgy téved­nek viszont azok is, akik azt gondolják, hogy a földi tevékenységbe annyira elmerülhetnek, mintha csak teljesen független volna a vallási élettől, amely — véleményük szerint — csupán kultikus cselekedetekre és néhány erkölcsi kötelesség teljesítésére szorítkozik. Ezt a sokakban meglévő hasadást a megvallott hit és a mindennapi élet között korunk legsúlyosabb tévedései közé kell sorolni. E botrányt már az Ószövetségben is szenvedélyesen osto­rozták a próféták, Jézus Krisztus pedig az Újszövetségben még sokkal nagyobb büntetéseket helyezett érte kilátásba. Nem szabad tehát mester­kélt ellentétet támasztani a hivatásbeli és társadalmi tevékenység, s a vallá­sos élet között. Az a keresztény, aki elhanyagolja földi feladatait, ember­társai, sőt Isten iránti feladatait hanyagolja el, s kockára teszi örök üdvös­ségét is. A keresztények inkább örüljenek annak, hogy az ácsmesterségben dolgozó Krisztus példáját követve, úgy végezhetik minden földi munkájukat, hogy az emberi, családi, szakmai, tudományos és technikai erőfeszítéseket egyetlen élő szintézisbe kovácsolhatják a vallási értékekkel, amelyek leg­magasabb rendező ereje mindent Isten dicsőségének rendel alá. Bár nem kizárólag, elsősorban mégis a világiak dolga a világi feladat és tevékenység. Ha tehát akár egyénenként, akár csoportosan a világ polgárai­ként tevékenykednek, egyrészt vegyék komolyan a sajátos szakmai törvénye* két, másrészt igyekezzenek alapos szakmai jártasságra szert tenni. Működ­jenek együtt készségesen azokkal, akik azonos célokat követnek. Hitük kö­vetelményeinek ismeretében és erejével felvértezve, ne habozzanak szükség esetén új vállalkozásba kezdeni, s azokat véghez is vinni. Helyesen és már előzőleg kialakított lelkiismeretükön múlik, hogy a földi ország életébe bele- vésődik-e az isteni törvény. SZENT ÁGOSTON A TEREMTÉSRŐL I Szent Ágoston Isten és a világ viszonyát a manicheusokkal és az újplatonlkusok- kal folytatott vitái során világítja meg. Nemcsak a teremtéstörténet bibliai szövegeit 68

Next

/
Thumbnails
Contents