Szolgálat 14. (1972)

Tanulmányok - Zichy Aladár: Gazdasági fejlődés - szellemi értékek

További lényeges mozzanatokat fedezünk fel, ha az egyén és a közösség viszonyának fejlődését vizsgáljuk. A gazdasági jólét ma már mindenkinek lehetővé teszi a saját egzisztencia megalapítását. Mi magyarok, mikor nősü­lünk, azt mondjuk: házasodunk. Ez természetes, mert régen az, akinek nem volt háza, nem nősülhetett. Nemcsak nálunk nem, sehol sem! Ma mindenki megrakhatja tetszése szerint saját fészkét. Külön észrevehető mozzanata a fejlődésnek: a lányok is adnak arra, hogy iskoláskoruk és férjhezmenetelük között önállóságot biztosító foglalkozást keressenek. Azaz senkisem — a nő sem — ötödik kerék valaki másnak a szekerén. Mindenkinek megvan a saját élete és a saját felelőssége. Mindenki lehet pap, vezető ember, nemcsak a tehetősebbek és kiváltságosabbak. Nem önállósulás, egyediesedés, nagy- korúsodás, szóval haladás-e ez az élet a régivel szemben, ahol a falu vénei­nek tanácsa, vagy a kegyúr döntött a fiatalok sorsa felől, s apja mesterségét örökölte a fiú? Ma még a szülőknek is egyre kevesebb a beleszólása a tizené­vesek életreszóló döntéseibe. S az idők kedveznek az önállósodási, egyéni- esedési törekvéseknek, mert a gazdasági és társadalmi élet is új szempontok szerint tájékozódik. Előítéletektől mentesen születünk, szentség (mint pl. a lámák) és nemesség nélkül, s ha esetleg szegényebben, a társadalmi vagy állami támogatás lehetővé teszi annak a két — ma már csak két, s egyre inkább csak egy! — hatalomnak megszerzését, amely belépőjegy az életbe: a tudásét és a pénzét. Az emberi közösség mai mobilitása és pluralitása aztán lehetővé teszi, hogy a továbbiakban mindenki ott érvényesülhessen, ahová tehetsége, hajlamai leginkább vonzzák. Az ilyen közösségi élet kedvez az igazság és az igazságosság érvényesülésének is. Ha valamivel nem értünk egyet, többnyire kiválhatunk munkahelyünkről, a sportklubból, elköltözhetünk a lakótelepről, kiléphetünk a vallási, néha még a politikai közösségből is. Kevesebb szükség van tehát hazugságra, képmutatásra, álszenteskedésre ahhoz, hogy jogainkat élvezzük és békességben megéljünk. Mi több, a modern gazdasági élet felépítése szinte elképzelhetetlen a tények teljes tisztelet- bentartása, a tárgyilagosság és az igazság érvényesülése nélkül. Talán ideali­záltnak tűnik ez az elemzés, és sok-sok példa alkalmas az ellenkezőnek bi­zonyítására. Mégis úgy tűnik — különösen ha a fejlődés alacsonyabb fokain álló népek példáján vizsgáljuk a tételt —, hogy az állítás egészében helyes, bár kissé sarkított, mert csak bizonyos irányok kimutatására szolgál. A szellemi fejlődés lényege Miképp összegezhetnénk eddigi megfigyeléseinket? — Több ismeret, több lehetőség és gazdasági, valamint társadalmi téren nagyobb szabadság áll a mai ember rendelkezésére. Ebből szellemi szabadság fakad, s ugyanakkor több alkalom, sőt kényszer ösztökél egyre önállóbb, egyre szellemibb, egyre egyedibb életre, amelyben a szabadakaratú döntések a szélesebb látókör folytán emelkedettebb nívón játszódhatnak le. Keresztény szempontból mi­12

Next

/
Thumbnails
Contents