Szolgálat 12. (1971)
Könyvszemle - Schriften zur Pastoralsoziologie (András Imre)
Schriften zur Pastoralsoziologie. Herausgegeben von Erich Bodzenta, Norbert Greinacher, Walter Menges. I - V. Matthias Grünewald Verlag, Mainz, 1961 - 1965. A „Pasztorálszociológiai tanulmányok“ sorozat könyvei főleg a német nyelvterület tudományos vallásszociológiai kutatásainak eredményeit és módszerét ismertetik. A sorozat kiadója a szakterület három fiatal, de már Európa-szerte ismert művelője: Dr. Erich Bodzenta, a bécsi vallásszociológiai intézet volt vezetője, bécsi egyetemi tanár; Dr. Norbert Greinacher világi pap, a bécsi egyetem docense, hosszú ideig a németországi Paderborn és Essen egyházmegye közös vallásszociológiai intézetének vezetője; Dr. Walter Menges, a frankfurti egyetem docense, aki a königsteini vallásszociológiai intézet élén áll. Eddig öt kötet jelent meg. „A német nyelvterület papi helyzetéinek van szentelve az első. A könyv megkísérli összefoglalni a német nyelvterületen mutatkozó paphiány kérdését, okaival és következményeivel együtt, az általános európai helyzetet is figyelembe véve. Eközben sor kerül a meglévő erők és mutatkozó hiányok pontos felmérésére is. A világi és szerzetespapságról, valamint az utánpótlást jelentó növendékpapságról készült szociológiai elemzés a papi hivatásválasztás indítékait elemzi a mai fiatalságnál, és kutatja a nyomasztó paphiány leküzdésének lehetőségeit. A második kötet egy tiroli falu vallásos helyzetét mutatja be. A falu lakossága most tér át a mezőgazdasági termelési rendből az ipari termelésre. Az átalakulás a „Jólétben élő eliparosodott falu“ társadalmi, gazdasági, népesedési, kulturális és vallásos struktúráját egyaránt érintette. A bemutatott pillanatfelvétel-szerú keresztmetszetben jól megfigyelhető a hagyományos múlt és bontakozó jövő minden eleme. A harmadik kötet: „Az Egyház mint intézmény“ jelenleg a szakterület egyik legjobb tankönyvének számít. Ezzel kissé részletesebben foglalkozunk. A vallásszociológia elindulásának ismertetése után e tudomány általános érvényű tételeiről van szó. Minthogy a vallásszociológia a tudományos szociológiának egyik területe, természetesen felhasználja annak fogalmait és eredményeit. Amellett saját tételei is vannak. A szociológia tapasztalati tudomány, nem indulhat ki elméletből, de éppen a tudományosság követelménye, hogy általános érvényű szabályokig kell eljutnia, amelyek feltárják a társadalmi történések belső törvényszerűségeit. A módszer élénk vita tárgya. Egyesek jogtalannak tartanak a tények rögzítése előtt minden megfontolást, mivel ez már befolyásolja a megfigyelés „objektivitását“. Ez a módszer nem tartható, mert így a vizsgálódás találomra történik, s azt sem tételezhetjük fel, hogy a tények önmagukért beszélnek és csak egyféleképpen értelmezhetők. A mai elfogadott módszer egyre inkább a „célzott kutatás", amely először föltevés vagy elmélet formájában körvonalazza a kutatás várható eredményét. Ennek a megfigyeléssel való állandó kölcsönös összevetése eredményezi aztán a gyakorlatban is hasznavehető általános érvényű szociológiai tételt. Nem könnyű a vallásszociológia sajátos tárgyát meghatározni. Az „általános vallásszociológia“ kísérlete kudarcot vallott, mert a különbségek túlságosan nagyok. A vallásszociológiai kutatás ezért a vallási formák helyett a vallásosság gyakorlójára, az emberre összpontosítja figyelmét. N. de Voider belga professzor meghatározása szerint: a vallásszociológia a vallásos csoportok kialakulásának, egymás közötti kölcsönös kapcsolatának és a profán csoportokhoz való viszonyának tudománya. A könyv ezután ismerteti, milyen területeken történt eddig jelentős kutatás. Ilyenek: katolikusok és protestánsok viszonya vegyes vallású területeken; diaspóra- problémák; az egyházhoz tartozás, az egyházhűség és távolállás, az elkeresztény- telenedés, stb. jellegzetességei; egyház és szekta (valódi szekták, szektoid csoportok, szektoid tendenciájú csoportok); szerzetesrendek és kbngregációk szervezeti felépítése és a „világgal“ való kapcsolatai; egyházközségi és plébániai szervezet. A negyedik kötetben a vallásszociológia egyik alaptényét, „Az Egyházhoz tartozás“^ vizsgálják nemzetközileg elismert vallásszociológusok. Tulajdonképpen a 98
