Szolgálat 12. (1971)

Eszmék és események - Focolarini (R.)

emberből álló kis közösség, akik az evangéliumi tanácsokat követik (de a fogadalomtétel mindenkinek egyéni belátásától függ), teljes vagyonközösségben élnek, és világi foglalkozásban dolgoznak. Számuk kb. 1500. Köréjük csoportosulnak a „házas focolarék", ezek családi életükben akarják radikálisan megvalósítani az imént vázolt lelkiséget. A kétfajta intézmény együttműködése olyan szoros, hogy pl. Franciaországban nem is létezhet másképp focolare, csak ha 2-3 család is látogatja: ez biztosítja eleven kapcsolatát az élettel. A maguk részérői a család-focolarék is továbbsugározzák ezt a szellemet más családoknak, amelyek kisebb-nagyobb mértékben vállalják a keresztény eszmény követését. Ebből alakul ki világszerte az „Új Család“-moz- galom.

A következő kör az „önkénteseké“. „Időleges focolare“-nak is lehet mondani. 5-10 különféle kategóriából való ember rendszeresen megbeszéli tapasztalatait, összeadja fölöslegét és szabadidejét a mozgalom ügyeinek szenteli. A valóban aktív önkéntesek számát kb. 5000-re becsülik.

Végül a legkülső kör az ún. „szimpatizánsok“, akik nem tagjai a mozgalomnak, de bizonyos mértékig lelkiségén ihletődnek.

Hamarosan egyháziak is csalatkoztak. Világi papok az egység szellemében többé-kevésbé szorosan együttműködnek, sőt kifejezett „papi focolare“-kat is alkottak. Róma mellett (Grottaferrata) „papi iskola“ létesült, ahol 3 hónapos kurzussal „gyakorolják be“ magukat a közösségi életbe. Plébánosok az ún. „piébániamozgalom“-ban viszik tovább az egység eszméjét, mind az egyházközségen belül, mind azok egymásközti érintkezésével. A kispapok is sokfelé örömmel fogadták az eszmét és összefognak a szemináriumban (ún. „Gens“). Rendtagok, szerzetesnővérek természetesen megmaradnak saját közösségükben. Náluk a megújulás fő iránya az alapító szelleméhez való fokozott visszatérés, és egyben a többi közösség megbecsülése: „Szeresd felebarátod rendjét, mint a magadét!“

Mintegy négyéves a mozgalomnak talán legígéretesebb ága: a „Gén" (ejtsd dzsen, az olasz generazione szóból), a „második nemzedék“. Tiszta evangéliumi hangnemben akarják megvalósítani a kontesztáló fiatalság óhaját: a társadalom megváltoztását. Team-ekbe tömörülnek nyolcan-tízen, és — ha szabad így mondani — az ifjúságra jellemző „dúr-változatban“ vallják magukénak a mozgalom eszményeit. Külön kis újságjuk és két hivatásos énekegyüttesük van. (A modern ritmusú, vallásos szövegű énekek általában fontos szerepet játszanak a mozgalom életében, egyre szaporodnak, s mintegy a kedélyi alapot alkotják.) Két év alatt már kb. 170 000 tagot számláltak szerte a világon.

Igen érdekes szokás 1949 óta az évenkénti „Mariapoli“ ,(= Mária városa), egyhetes nagy nyári találkozó: kísérlet mindenféle életállapotú, hiva- tásu és korú (de jórészt fiatal) emberek közötti keresztény együttélésre. 13 évig a Dolomitokban tartották, 1962-től többfelé (az idén pl. világszerte

86