Szolgálat 12. (1971)

Eszmék és események - A jugoszláviai nemzetközi Mária-kongresszusok (Békési István - Bóday Jenő)

A JUGOSZLÁVIAI NEMZETKÖZI MÁRIA-KONGRESSZUSOK

Augusztusban Zágrábban tartották a VI. nemzetközi mariológiai kongresszust és a XIII. Mária-kongresszust. Alkalmunk volt két magyar résztvevővel beszélgetni ezekről a jelentős eseményekről.

SZOLGÁLAT: Először is azt szeretnénk pontosan tudni, mi a különbség a két kongresszus között?

P. BÓDAY: A mariológiai kongresszus tudományos jellegű volt. Ezen kb. 800 résztvevő volt jelen, köztük 400 teológus. A tárgykör volt: „A Mária- tisztelet a VI. sz.-tól a XII. sz.-ig. Egy hétig tartott, aug. 6-12-ig. A háromnapos Mária-kongresszus viszont (aug. 12-14) a Mária-tisztelet lelkiségéről és időszerűségéről tárgyalt, ilyen címen: „Mária és a modern világ.“

SZ: Hogyan készült Jugoszlávia erre az ünnepi eseményre?

P. BÉKÉSI: Májusban az egész országban felolvasták a püspöki kar erről szóló körlevelét. Szerte az országban triduumokat tartottak. A bácskai egyházmegye kiállítást csinált: A Mária-tisztelet története, világ- és helyi viszonylatban, az ószövetségi előképektől kezdve Lourdesig és Fatimáig. A képek mellett rövid magyar és horvát nyelvű magyarázó szöveg. A kiállítást végigvitték a plébániákon és Mária-ünnepséggel kötötték össze. Akik nem tudtak elmenni a zágrábi rendezvényekre, azoknak helyben szerveztek kisebb ünnepségeket. A résztvevők nagy tömegeit pedig iparkodtak autóbuszon, vonaton az ország minden részéből odaszállítani. Közelebbi helyekről természetesen sokan jöttek gyalogszerrel is. Magának a kongresszusnak előkészítő szervezése precíz és mintaszerű volt. A megvalósításban akadtak kisebb zökkenők, de az ilyesmi megesik. A szervezőknek valószínűleg nem volt elég gyakorlatuk.

SZ: Szerepeltek-e magyarok is a mariológiai kongresszuson?

P. BÓDAY: A 111 előadó közt négy magyar név szerepelt. Két jezsuita: Horváth Tibor (Kanada) és Gallus Tibor (Németország), két ferences: Szabó Titusz (Róma) és Majsai Mór (Budapest). Utóbbi speciális magyar témáról beszélt: „A Magyarok Nagyasszonya és Pátronája tiszteletének eredete.“ Voltak teljes, és nyelvi csoport szerinti ülések (angol, francia, német, spanyol, olasz, szláv). Az előadások 20-30 percesek voltak. 2-3 előadás után vita következett. Érdekes lehetett a nemkatolikus teológusokkal (mert ilyenek is megjelentek) közösen tartott zártkörű kerekasztal-ülés. A plenáris ülések előadásait 4 nyelvű szimultán fordítás tolmácsolta. A szekciók üléseiről a titkárok számoltak be a kongresszus főtitkárának. Az előadásokat a Pápai Nemzetközi Mária-Akadémia írásban is kiadja.

P. BÉKÉSI: Meg kell jegyezni, hogy ennek az akadémiának egyik legbuzgóbb munkása, mondhatni lelke évek óta a horvát Balic professzor. Valószínűleg iránta való figyelmességből tartották a kongresszust most Jugoszláviában. Már idős, és ez lehetett „hattyúdala“ a nyilvánosság előtt.

76