Szolgálat 12. (1971)
Tanulmányok - Sántha Máté: Világiak az erjedő Egyházban
egyházi közreműködésre. A nyugatnémet zsinat előtt több mint 21 millió kérdőivet bocsátottak ki. Kb. 4,5 millió érkezett vissza. Ez statisztikailag jó eredménynek mondható, — de hát a többi? 8 Vö. pl. Szolgálat 9,73, vagy 10,76-78. 9 Vö. a Szolgálat 9. sz.-ban Szinérváry K. András cikkét. 10 Pl. a „Schreiben der deutschen Bischöfe über das priesterliche Amt“ c. kiadvány igen világosan kiemeli: „A laikusokat nem a pillanatnyi paphiány miatt szólították fel: járuljanak hozzá teljesértékűen az Egyház egész életéhez és szolgálataihoz, hanem inkább azért, hogy valósítsák meg küldetésüket.“ (64. o.) — Vö. ehhez I. F. Görres: „Még sohasem volt bennünk ilyen élesen tudatos a laikus sajátos, pótolhatatlan feladata a világban és a világ számára. Nem lenne hát jobb dolgunk, mint hogy erőnek erejével a pap legszűkebb kötelességeinek a körébe hatoljunk be, mondjuk a szószékről prédikáljunk?" (Im Winter wächst das Brot. Einsiedeln 1970. 102. o.) " H. U. v. Balthasar keményen írja: az ilyeneknek a reform „szívesen látott alibi új klerikális dirigálásra, buzgó nyüzsgésre, amely . . . megint csak rossz helyre teszi a hangsúlyt“ (Klarstellungen 108). ügyes összefoglalása az idevonatkozó kritikáknak N. Höslinger: A félreértett liturgikus megújulás. Mérleg 1970/1, 47skk. — A Synode c nyugatnémet zsinati kiadvány szerint a misére járók indokai: 9,4 % társadalmi okokból, 27,8% az „ünnepélyesség" miatt, 37,7% vallási kötelesség, 31,2% közösségi szempontok, 41,2% a „csendes ima" helye, 50,1% „lelki erő“ forrása. Csak a fele keresi az Istennel való találkozást és negyede a Krisztussal való közösséget, — de vajon „elkötelező" találkozásra, áldozati közösségre gondolnak-e? 12 Amtsblatt für das Erzbistum München u. Freising 1971/3, 94-97. Rövid foglalata: A kellő feltételekkel (teológiai képzettség és mély hitélet) rendelkező jelöltet az illetékes lelkész felterjeszti az egyházmegyei hatósághoz. (NB. Flogyan lehet a lelkiéletet hitelt érdemlően „igazolni"? És mi lenne, ha a papoknak is bizonyítaniok kellene a prédikáláshoz, hogy életük megegyezik szavukkal?) Ennek elvi beleegyezése után a lelkész esetenként adja meg az engedélyt, s az illető működéséért saját személyében felel. Kivételes esetben a püspök meghatározott időre általános engedélyt is adhat. '3 Pl. Nyugatnémetországban kb. 2000. Ausztriából külön statisztika nem áll rendelkezésünkre, de a négy nagy egyetem: Bécs, Grác, Salzburg, Innsbruck állami fakultásain összesen 1285 hallgató tanult a múlt évben teológiát, míg az egyház- megyei és rendi szemináriumokban csak 300. Az egész kérdéshez lásd Leo Karrer: Von Beruf Laientheologe? Ein kritisches Plädoyer. Herder, Bécs, 1970. IRODALOM A „laikus-kérdés" máig legnagyobb teológus-képviselője Yves Congar. Magyar nyelven kitűnő gondolatokat ad Thomas Merton most megjelent könyve: Élet és életszentség (Eisenstadt 1971), és Alois Müller: Kereszténység, egyház — új szemmel (Bécs 1970). Th. Filthaut: Igehirdetés zsinat után (Bécs 1970) c. könyvében is találunk a kérdésről néhány oldalt. Jó irodalmi összefoglalást adnak az OMC kiadványai: König bíboros: A zsinat mérlege, Bécs 1968, 87-88, és a „Zsinat után" c. gyűjtemény, 1968, 222-223. 24