Szolgálat 11. (1971)

Az Egyház az Úr 2001. esztendejében

marad; Isten Igéje nem semmisül meg; a Lélek tüze nem alszik ki. Ezektől az alapvető ígéretektől eltekintve minden idők Ura igen keveset mondott a jövőről.

Jézus üzenete az, hogy a jövő Egyházát azzal építjük a legjobban, ha a jelen feladatára összepontosítjuk figyelmünket. Zarándokok vagyunk; tudjuk, honnan jövünk, talán azt is, hol tartunk most, de nem sok fogalmunk van vándorutunk pontos céljáról, vagy az odavezető határozott útvonalról.

Nem adatott meg nekünk, hogy ismerjük az űr 2001. esztendejének Egyházát. Jó kedéllyel tudomásul vehetjük a teológusok jóslatait és a szociológusok számításait, világosan látva, milyen korlátolt lehet csak a tudományuk. Szívünkben azonban egy komolyabb felszólítást fogadhatunk el: azt, hogy haladjunk tovább vándorutunkon az ismeretlen felé, egyik helyről a másikra, örömből bánatba, könnyekből nevetésbe. Biztonságunk nem a jövő ismeretéből fakad, hanem a jelenben megtapasztalt segítségből. Jövendőnk rejtett, de ki bánja? A jelen feladatai mérhetetlenek.

48