Szolgálat 11. (1971)

Életreszóló elkötelezettség

Életreszóló elkötelezettség

A régi korok emberét elbűvölte a körülötte lévő világ. Szerette figyelni az eget, az óceánt, a hegyeket. Benépesítette őket különféle istenekkel, akiknek hatalmuk volt élete irányítására. Saját maga sokkal kevésbé érdekelte. Kora nem volt a kísérleti lélektan ideje.

Modern korunk elérkeztével az embert önmaga bűvöli el, s megkezdte saját psyche-je és emóciói titkainak és misztériumainak kikutatását. Kant a filozófia, Freud a pszichológia terén csak két kimagasló név az új irányzat képviseletében.

Semmi kétség, a lélektan nagy haladást tett ítéleteink, vágyaink és döntéseink homályos gyökereinek kikutatásában. A közelmúltban sok vizsgálódás folyt az embernek arról a képességéről, hogy elkötelezze magát. Különösen az a kérdés merült fel, képes-e tartós, életreszóló el- kötelezésre?

E kutatás eredménye szigorúan negatív. A következtetések támaszául felhozott érvek — úgy látszik — meggyőzőek.

Az ember képessége arra, hogy megértse önmagát és a körülvevő világot — így a lélektan tudósai — korlátolt. Minden döntését igen szűk területen belül hozza meg. Nem láthat túl horizonján, nem bízhatja rá magát az ismeretlenre; minden elkötelezése megértésének mezején belül történik. Megeshetik, hogy ez a mező kiszélesül; a személyiség növekedése sohasem áll meg. új ismeretekkel, új ösztönzésekkel új világok nyílnak meg előtte. Ebben az állandó folyamatban szükségét érzi, hogy újraértékelje minden előző ígéretét.

Továbbá ez a folyamat növekvő szabadságot jelent. Életreszóló el- kötelezés bármelyik szakaszban egyenlő lenne az ember bebörtönzésével. Ha egy ígéret szűk múltjához láncolja, akkor nem lenne meg a szabadsága, hogy hozzájáruljon a jelenhez és építse a jövőt. Nem növekednék.

A pszichológiának ezek a belátásai mindenfelé megkönnyebbülést keltenek. Fiatalembereknek nem szabad magukra venniök azt az embertelen terhet, hogy mindörökre kötelező ígérettel határozzák meg egész életük folyását. Nem szabad zsenge korukban megkötözött kézzel tartaniok az ismeretlen jövő felé. Az öregebbek meg ne röstelljék megszegni ígéretüket, ha hosszú tapasztalat után rájönnek: elhibázott volt.

így beszélnek a lélektan szakemberei.

Következtetéseik mélyen érintenek bizonyos keresztény magatartásokat. A keresztények századokon át azzal a záradékkal tették házassági esküjüket, hogy férj és feleség szövetsége mindhalálig tart. Fiatal szerzetesek is örökre lekötötték magukat, nagy ünriepséggel, áhítatot gerjesztő szertartások keretében, Isten kizárólagos szolgálatára. Foly40