Szolgálat 10. (1971)
Eszmék és események - Ember vagyok (E. H.)
Második szavam, kérésem: keressék, szeressék, szolgálják mindig és mindenben a mi Urunk Jézus Krisztust. Christus heri et hódié, Ipse et in saecula. Manapság mindenről viták folynak, szenvedélyesen és nagyon sokszor bántóan szeretetlenül. Ne veszítsék szem elől: csak egyről lehet vita, tanácskozás, kutatás, keresés: hogyan szolgálhatjuk Krisztust teljesebben és tökéletesebben. Minden más vita meddő, és csak arra jó, hogy a lényegről elterelje a figyelmet és az energiákat. Nem konzervatívnak és nem progresszívnak hívott meg minket az Úr, hanem keresztényeknek, Krisztuskövetőknek. Ezt kell keresnünk, ennek legjobb módját kell kutatgatnunk. Erre szolgál minden tanulás, elmélkedés, töprengés, még a kételkedések is. Gondoljanak erre! A Krisztus-követés és szolgálat helyes útjának egyik legbiztosabb biztosítéka a Szentatya iránt való hűség, engedelmesség, az ő követése minden a vezetése alá tartozó dologban. A mi teológus korunkban ez olyan magától értetődő igazság és életelv volt, hogy szinte el sem tudtunk képzelni olyan időket, amikor valaki a kereszténység haladását, fejlődését a pápa ellen akarja megvalósítani. Ne inogjanak meg. A pápa mögött biztosan Krisztus Urunk áll. Aki a Szentatya tekintélyét, vezető szerepét akarja aláásni vagy kisebbíteni az egyházban, biztos, hogy nem tesz Krisztus Urunk szándéka szerint. És mérhetetlen kárt okozhat az Isten országának. Még sok mondanivalóm lenne, de nincs rá idő, nincs rá erő. A magam egyéni ügyében hadd kérjem imádságaikat, először lelkem üdvösségéért, aztán azokért, akiknek papi életemben Isten kegyelmével jót tehettem, végül azokért, akiknek talán ártottam: hozza helyre az Isten kegyelme, amit én vétettem vagy mulasztottam. Isten velük, és maguk is maradjanak meg Isten szeretetében! Eger, 1970. október 29. Lancz atya CONFITEOR: EMBER VAGYOK Mi az ember? . . . Ha valaki imáim szándékait, odaadásom, könyörgésem őszinteségét látná — azt hinné, szent vagyok. Ha a fantáziám látná, azt hinné, képmutató gazember vagyok. És mindent egybevéve, hogy nem vagyok normális. Kinek tudom én magam kibeszélni? Hiszen mindenki csak részleteket tud és arra felel valami reflex-principium alapján. Ki veszi a fáradságot, hogy a másikat végighallgassa? — — Én pedig meg kell hogy tanuljam ebből az irgalmat és hallatlan respektust az ember iránt. Tudja-e azt valaki Istenen kívül, kiben mi lakik 7 97
