Szolgálat 10. (1971)
Tanulmányok - Zichy Aladár: A harmadik világ
ugyanakkor megmaradjon életformájában. Tehát röviden: Intenzívebb fejlődési segélyre van szükség. Mennyiségi értelemben: több kenyér, több gép, több pénz, több szaktanács; és főleg minőségi értelemben: szellemi értékek tolmácsolása sokszoros és mélyebb emberi kapcsolatok útján. Ebből adódik programunk is: nyíltság e világ felé, készség a kölcsönös függőség tudatos elviselésére, sőt egyenlőségen és igazságon alapuló alakítására, valamint áldozatkészség a segélynyújtásra. A segélynyújtás kerete az utóbbi két évtizedben kibővült. Ma már nemcsak egyes államok adnak anyagi támogatást és küldenek ki szakerőket, hanem nagyobb magánvállalatok, nemzetközi szervezetek, élükön az ENSz- szel, magánegyletek, felekezeti csoportosulások is. Francia és amerikai katonaköteles, diplomás fiatalok szolgálati idejük alatt állami költségen működhetnek elmaradt országokban. Az ENSz éppen 1970-ben, fennállása 25. évfordulóján határozta el a fejlődési segély erőteljesebb támogatását és bőkezűbb szervezését. A fejlődési segítség lehetőségei egészen a missziókig terjednek, amelyek modern, gyakorlati, keresztény élettanúsággal térítő és általánosan becsült formájukban is a személyiség teljes bedobását követelik meg. Bár a segítés formája egyre sokrétűbb, forrásai a megoldandó feladatokhoz képest még nagyon gyengék. Pedig mindenkinek van lehetősége állami, felekezeti vagy nemzetközi segélyszervek számlájára postázni a havonta erre szánt összeget. Az anyagiak hiánya miatt ütközik az emberi erők kiküldése egyelőre még komoly nehézségekbe, noha kellő bátorsággal és érdeklődéssel teli fiatal lenne elég. A vallás szerepe Az ínség és az elmaradottság tudata a fejletlenebb országokat a gazdasági haladás siettetésére kényszeríti. Ugyanakkor az élet más területei, a politika, társadalom és kultúra, valamint az általános emberi vonal nem tudnak a gazdasági-technológiai fejlődéssel lépést tartani. A diszharmónia következménye nagy összevisszaság. A modernizmus betörése komoly veszély és alapvető elvi nehézség az elmaradott népek hitére, erkölcsi rendjére és öntudatára nézve. A tradicionális élet értékrendjének féltése, a megszokotthoz, sajáthoz való érzelmi kötődés — ami legalább olyan komolyan veendő tényező, mint bármely gazdaságpolitikai érv — belső ellenállást kelt. S mivel a belső, a végső értékek végvára a vallás, a probléma a következő alternatívában éleződik ki: vallás elmaradottságban, vagy fejlődés vallás nélkül. Ez az alternatíva azonban hamis. A vallásra a fejlődés folyamán szükség van, mert egy alapvető értékrend létezése döntően segíti elő a változások válságának átvészelését. De van az éremnek egy másik oldala is. Változás idején az erkölcsi elvek is válságba jutnak, hisz az ember az új és szokatlan helyzetek szemszögéből 45
