Szolgálat 10. (1971)

Könyvszemle - Öry Miklós: Pázmány Péter tanulmányi évei (Dr. Jósika Mária)

Ory Miklós: Pázmány Péter tanulmányi évei. Prugg Verlag, Eisenstadt 1970. 184 o.

P. Öry és Pázmány Péter neve valamiképpen összetartozik. A könyv szerzője mögött 30 éves kutatómunka áll; több tanulmányban — közte doktori értekezésében — és előadásban foglalkozott már eddig is Pázmánnyal. A Pázmány-évforduló alkalmából kiadott könyve több szempontból nyeresége a Pázmány-irodalomnak.

Kezdjük mindjárt a stílusával. Látszik, hogy sokat olvasta Pázmány írásait. Közvetlen, gördülékeny és ízes magyarsággal megírt könyv. Igaz, a gördülékenységnek van buktatója is, mégpedig jónéhány le nem fordított latin idézet. A rendi terminológiát sem ártott volna itt-ott jobban megmagyarázni.

A könnyed stílus azonban igen kemény és alapos kutató munka takarója. A könyvhöz 8 teljes oldal bibliográfia tartozik. A szerző széltében-hosszában áttallózta Európát adatokért Nem eredménytelenül. Kutatásai alapján több adatot helyesbített. Pl. Pázmánynak a kolozsvári kollégiumba való felvételét, a jezsuitákhoz való belépését, Rómába küldését illetően. De egészen új, eddig ismeretlen állomásokkal is gazdagította életútját. Ilyenek: jaroszlávi tartózkodása, a római angol kollégiumban való repetitorsága, a harmadik próbaév elvégzése. Mind olyan adat, amely a hivatásos irodalomtörténész csemegéje lehet. Egyház-, kultúr- és rendtörténeti szempontból a könyv és bibliográfiája a kutatók számára valóban értékes. S a tenger utánjárást igénylő izgalmas fölfedezések mégis minden nagyképűség nélkül kerülnek elénk. „Tudományos, de a szerény tudós scientiájával“ — állapította meg róla valaki, aki éppen azt tartotta a könyv legfőbb erényének, hogy nem áldozza fel Pázmányt magát a tudományos zsargonnak. Magyar tudomány ez, stílusosan Pázmányhoz illő tudomány.

Pázmány életének ez a korszaka nem könnyű feladat elé állította tanulmányozóját. Mit lehet egy gyöngeegészségű, de szorgalmas diákról és buzgó noviciusról írni? Az ember életében ez az a kor, amikor nem maga alkot, hanem befogadja és feldolgozza a hatásokat. Ezeket szokatlan bőségben mutatja be a szerző. A kolozsvári kollégiumtól a római S. Andrea kolostorig szinte együtt élünk Pázmánnyal. Minden tartózkodási helyének vázolja történetét, életét. Megtudjuk, hogy épp Pázmány idejében milyen problémákkal küzdött a ház. Felsorolja magyar és más nemzetiségű tanulótársait. Megismerkedünk tanáraival és rendi elöljáróival. Szinte mindegyikről remekbekészült miniatűr jellemrajzot kapunk. Megtudjuk, mit tanult és milyen aszke- tikus nevelésben részesült, a nekünk szokatlan gyakorlatokat megmagyarázza. Mindezt hiteles dokumentumok alapján: egyre-másra idézi az elöljárói leveleket, a korabeli rendtörténeti adatokat, összegyűjtötte Pázmány műveiből az ifjúkorára vonatkozó visszaemlékezéseket, sőt ismeretlen Pázmány-levelekre is hivatkozik. A meglepően bő kor- és környezetrajz indokolt, mert ezek az egészen különféle hatások indították el a kis Pétert azon az úton, amely a térítő és egyházszervező Pázmányhoz vezetett. Az egyes ráhatásokat nem lehet részleteikben kielemezni, mert a Pázmány-féle emberek nem veszik át a hatást, hanem feldolgozzák. A gazdag történelmi beágyazottság azért is hasznos, mert ma átlag kevesen ismerik a múltat. Háttér nélkül az egész életrajz kulisszaszerű lenne, vagy a levegőben lógna. A szerző rendszerező és beleélő erejét dicséri, hogy a gazdag és sokágú háttér ellenére az előadás nem széteső. Pázmány szinte észrevétlenül mindenütt jelen van, összefogja az egészet. És a felsorolás mindig megáll ott, ahol a hasznos környezetrajzból puszta erudíció válnék, mint ahogy Elizeus olaja megállott, mikor betöltötte az edényeket. így a könyv tökéletesen érett mű benyomását kelti.

Pázmány kora és a mi időnk között sok a rokon vonás. Ahogy akkor, most is az általakulás, a fejlődés feszültségét, vajúdását érezzük a világban és az Egyházban. Az ilyen feszült korszakok a szokottnál nagyobb felelősséget rónak a közösségre és az egyesekre. Pázmány fejlődésének stációit követve önkéntelenül is rájövünk: milyen széles alapvetés, mennyi szívós, tudatos munka, belső önképzés, odaadás előzi meg azt, hogy alakító kézzel nyúlhasson bele kora viszonyainak szövevényébe.

111