Szolgálat 9. (1971)

Az egyház szava - Egyházatyák a papságról

hatalmaskodni akarnánk, vagy vállalt kötelességünket semmibe se vennők. A paphoz az illik, hogy jótettel vagy helyes ítélettel törekedjék az egyenlő elbánás megőrzésére és elöljáróihoz úgy forduljon, mint szülőjéhez.

Azok se bízzák el magukat, akik egyszer már kiállották a próbát, sőt még inkább emlékezzenek az isteni kegyelemre és őrizzék meg az alázatosságot. Az Egyház kegyelme doktorainak dicsősége. Szép dolog a szószékről tanítani, természetesen ha ezt minden hányavetiség nélkül tesszük. Dicsérjen mindenkit a környezete és nem saját maga. Legjobb ajánlója legyen mindenkinek a cselekedete, nem csupán a szándéka.

Egyébként aki püspökének nem engedelmeskedik, hanem önmagát akarja kiemelni és felmagasztalni, s püspökének érdemeit a tudományosság, alázat vagy könyörületesség álnok színlelésével akarja árnyékba vonni, az gőgösen letér az igazság útjáról. Az igazságnak ugyanis az a szabálya, hogy saját érvényesülése céljából ne kisebbítsen másokat; s ha van valami kiválóságod, annak ne úgy szerezz érvényt, hogy másokat eltorzítasz vagy kigúnyolsz.

Ne védd a gonoszt s a szent dolgokat ne bízd méltatlanokra. Ne üldözd azt sem, ne is gyanakodj rá, akinek bűnét kézzelfoghatóan nem tudod bizonyítani. Az igaztalanság mindenkor szembeszökő, főképpen az az Egyházban, ahol a méltányosságnak kell uralkodnia és ahol a legfőbb helye van a helyes mértéktartásnak; így a hatalmasabb ne követeljen s a gazdagabb ne bitoroljon több jogot; mert akár szegények vagyunk, akár gazdagok, egyek vagyunk Krisztusban. A szentebb életű ne követeljen magának többet, hiszen hozzá az alázat illik.

ítéleteinkben ne rágalmazzuk másnak személyét, ne is kedvezzünk senkinek, döntsön mindig az ügy érdemi része. Ha botránytól félsz, ne vállalkozz a bíráskodásra. Ha Isten ügyéről van szó, amikor az egyházi közösség dolga forog veszélyben, súlyos bűn a hanyagság.

A pénz megvetése az igazságosság kifejezése, kerülnünk kell ezért a kapzsiságot és minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy sohase cselekedjünk az igazság ellen, hanem minden tevékenységünkkel és munkánkkal őrizzük meg azt.

Ha Isten szemében emelkedni akarunk, legyen meg bennünk a szeretet, legyünk egyetértőek, kövessük az alázatosságot és higgyük, hogy az egyik fontosabb, mint a másik. Mert az az igazi alázat, ha magunk számára semmit sem követelünk és magunkat kisebbnek tartjuk másoknál. A püspök használja munkára klerikusait, főképp azokat, akik valóban fiai. Mindenkit állítson a neki megfelelő helyre. Nagyszerű elv az, hogy ne az legyen irányadó, mi esik jól nekünk, hanem hogy mi a más érdeke. (Fii 2,4).

67