Szolgálat 9. (1971)

Az egyház szava - VI. Pál pápa apostoli levele a világ püspökeihez (O. M.)

bírái, hanem az ítél meg bennünket. A szociológiai kutatás segít a környezet és az ember megismerésében, de eredményeit nem tekinthetjük az igazság meghatározó elvének. A főpásztoroknak azért kell ismerniók a mai ember problémáit, hogy illetékességük: a hit terén számontartsák az ezekkel járó igényeket.

A teológiára a zsinat után még jelentős munka vár. Főként az egyház teológiáját kell elmélyíteni és a keresztény antropológiát a modern tudományokkal lépést tartva kidolgozni. A hittudomány nem tagadhatja meg saját alapfeltételét: csak a hívők közösségében van élettere. A vallásszabadság nem jelenti azt, hogy tetszés szerint bánhatunk a kinyilatkoztatás tartalmával és folyományaival. Az igazi hittudomány alapja Istennek írásba foglalt és a szenthagyománytól elválaszthatatlan szava. „Ne hagyjuk, hogy lakatot tegyen a szánkra a mindig lehetséges és olykor megalapozott bírálattól való félelem. Bármennyire is szükséges a hittudósok munkája, Isten nem a bölcseket rendelte arra, hogy az egyház hitének hiteles értelmezői legyenek. Az egyház hite annak a népnek az életébe lett begyökereztetve, amelyért Isten előtt mi püspökök vagyunk felelősek. A püspökök feladata, hogy a népnek megmondják: mit kell hinni az Isten akaratának megfelelően. Ez nagy bátorságot kíván tőlünk. Segít bennünket a püspöki szinodus és a püspöki kar kollektív felelősségvállalása, de a személyes felelősségvállalásra is éppen ilyen szükség van. Ez alól senki sem menthet fel bennünket, mert Isten népe problémáira közvetlenül és mindennap nekünk kell személyesen válaszolni.“ Ez megkívánja a kinyilatkoztatás állandó tanulmányozását és a hitből táplálkozó életet. A világnak a szentek tanúságtételére van szüksége, mert a szenteken át maga Isten szól hozzánk. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni korunk emberének, főként a fiatalságnak problémáira is. „Vegyük csak tudomásul készségesen mindazt a sürgetést, amellyel békés nyugalmunkat megzavarják. Legyünk türelemmel azok irányában, akik botorkálva, bizonytalanul keresik Krisztus világosságát. Tudjunk testvérként együtt menni azokkal, akik anélkül a fény nélkül, amit mi boldogan birtokolunk, a kétségek ködén át igyekeznek az atyai otthon felé. De csak azért tegyük magunkévá szorongásaikat, hogy gyógyítsuk őket. Isten és az emberek iránti hűségünk erejében tudni fogjuk, mit tegyünk, amikor tapintatosan, körültekintéssel, de határozottan állást kell foglalnunk.“ Ne feledjük, hogy a tanításokat gyümölcseikről ítélhetjük meg. Egyoldalú vagy ellenségeskedést támasztó vélemény nem jöhet Istentől.

A püspökök és munkatársaik álljanak ki tanúságtételükkel az evangélium mellett, szavuk legyen az Igének hitet keltő szava és kísérje a testvéri szeretet. így valósul majd meg, hogy félénk embereken át is szabadon beszél az Isten. (Sz. Ágoston)

A Szentatya apostoli buzdítását a híveknek is figyelmébe ajánlotta. Közérdekű dologról van szó, mert minden hivőnek kötelessége, hogy hite mellett kiálljon és környezetében az evangélium hirdetője legyen.

O. M.

61