Szolgálat 8. (1970)

Eszmék és események - A Szent István-év megnyitása Jugoszláviában

Sok teremtő kezdeményezést kell megvalósítanunk, hogy rábírjuk a hosszú útra az öt világrész fiataljait. A kölcsönösségre való tekintettel és azért, hogy a harmadik világ hangja legyen túlnyomó, az első nagy találkozá­sok Ázsiában, Afrikában és Latinamerikában lesznek. Megfigyelőhelyeket létesítettünk Dakarban és Kigaliban Afrika, Bogotában és Recifében Latin- amerika, Bombayban India számára, hogy igyekezzünk megérteni azt, ami ott történik és közvetíteni azt, amit megragadtunk. Taizében a nyár egész folyamán voltak ifjúsági találkozók. 20 000 fiatal járta így meg húsvét óta a taizéi dombot, 65 ország képviseletében. Ezek a fiatalok elmélkedtek arról: mit jelent az ünnep nekik, személyes életükben, milyen forrásokból ered, és milyen feltételeket kell egyesíteni, hogy mások­nak is lehetővé tegyék. Megünnepelték annak örömét is, hogy együtt vannak, hogy annyira egymás kiegészítőit fedezik fel egymásban. Háromszor napjá­ban, összegyűlve a testvérek köré a közös imára, még egy másik ünnepet is tartanak: ugyannak az Úrnak közös dicséretében. A zsinati előkészület kinek-kinek az életében folytatódik, a hűség apró aktusaiban, igen egyszerű eszközökkel. Maga a zsinat később következik majd. Először az a fontos, hogy átéljük, kimélyítsük önmagunkban a feltáma­dott Krisztusnak ezt az életét, és alázatosan megmaradjunk az egység Urának jelenlétében, hogy ö átformálja életünket és a kiengesztelődés jelét alkossa belőle az emberek, a keresztények között. A SZENT ISTVA.N-ÉV MEGNYITÁSA A BÁCSKÁBAN A Bácska is megünnepli a magyarság megtérésének ezeréves jubileumát. A hivatalos megnyitás 1970. aug. 20-án történt a szabadkai székesegyházban: Zvekanovic Mátyás megyéspüspök úr celebrálta magyar nyeiven a Szent István-misét. Megható volt a felajánláskor magyaros ruhában felvonuló fiatalság, akik adományaikat tették az oltárra. Hasonló módon nyitották meg azután a jubileumi évet ünnepélyesen főesperesi kerületenként is: Zomborban, nov. 8-án Moholon a tiszamenti magyarság részére és nov. 22-én Újvidéken az ottani magyarságnak. Én most a moholiról szeretnék egy-két élményt megírni, mert azon vettem részt. Az ünnepség délután négy órakor kezdődött. Már 3 órakor zsúfolásig megtelt a templom és majdnem ugyanannyian foglaltak helyet a templomkertben is. Négy órakor megérkezett a püspök úr, a pápai nunciussal, aki a Szentatyát képviselte és áldását hozta. Mivel a magyarság megkeresztelésének ezredik évfordulóját ünnepeljük, az első aktus 27 kis magyarnak a megkeresztelése volt, akiknek fejére maga a püspök öntötte a keresztvizet. A zsúfolt templomban alig tudott helyet találni a felajánlási körmenet, amelyben a vidék fiatalsága nemzeti viseletben hozta vidékük sajátos termését. Hoztak kenyeret, szőlőt, sülthalat, kukoricát, bort, egy élő bárányt, konzervet, a késgyárosok kést, szóval a föld és az üzemek termékét. A menetnek nem akart végeszakadni. A szentbeszédet P. Békési István mondotta, hálaadásra és lelki megújhodásra biztatta a híveket. A szentmisét a megyéspüspök mutatta be, a nép, a hívek lelkes részvételével. Az ősi magyar énekek csak úgy harsogtak a moholi templomban. Szentmise után gyertyás körmenet volt a templom körül, s így a kintrekedt hívek is belekapcsolódhattak az ünneplésbe. A pápai himnusz énekével fejeződött be az ünnepség, amelyen több mint 4000 magyar vett részt. Bizonyára egy szem sem maradt szárazon, nekem mindenesetre kicsordultak a könnyeim. Mindnyájan ősi hitünk megőrzéséért és Szent István pártfogásáért imádkoztunk. « Egy résztvevő 74

Next

/
Thumbnails
Contents