Szolgálat 7. (1970)

24. A szentgyónás

szeretet. Az ember már egy halálos bűnnel is eldöntötte sorsát és jogilag, vagyis az igazságosság mértéke szerint nem jár neki bocsánat. Tehát annál kevésbé a bűnök sorozata után. Elképesztő irgalma Istennek az a megbocsátó hajlandóság, amelyet Isten a bűnbocsánat szentségében tanúsít.

Az Isten irgalmas szeretetének csúcspontja a kereszt mellett a bűnbocsánat szentsége.

d) Föltámadás

Sokkal nagyobb dolog történik a gyóntatószékben, mint ha egy halottat vinnének oda és a pap föltámasztaná. Itt ui. sokkal magasabb- rendű halálról és sokkal magasabbrendű föltámadásról van szó. Amaz csak állati halál, ez az istengyermeknek halála. Ott a legalacsonyabb élet tér vissza — itt a legmagasabb.

e) Erősítés a küzdelemre

A lényeges küzdelem ezen a földön a bűnnel szemben történik és vele kapcsolatban mindazzal szemben, ami közelről vagy távolról bűnre vezethet. A bűnbocsánat szentsége nemcsak föltámaszt az előbbi istengyermekség életére, hanem ezt az istengyermekséget létében szilárdítja, ellenálló erejében erősíti, küzdőképességeiben edzi. Egészen sajátos második szentségi hatása ez ennek a szentségnek. A küzdő ember számára szinte a jogot is biztosítja ahhoz, hogy igényelje Istentől és meg is kapja mindama segítő kegyelmeket, amelyekkel a kegyelem állapotában lévő és a maga részéről mindent megtevő lélek, főleg szabadakarat valóban és egészen ellen tudjon állni a bűnnek. Keresztényi öntudatunkhoz és aszketikus küzdelmünk lendületéhez lényegesen hozzátartozik ez a nagy igazság.

f) Aszkézisünk nagy tényétnek megkoszorúzása

Mindent egybefoglalóan: annak a földi küzdelemnek szentségi megkoszorúzása, ami Istenért, örök boldogságunkért folyik — lényegesen mindenkor a bűn és a hozzákapcsolt alvilági, evilági és belső erők ellen, és amely egész életünk próbajellegének súlypontja. Csodálatos magaslatra emelkedik a keresztény aszkézis a bűnbánat szentségében.

Részeiben:

Megkoszorúzza ez a szentség a lelkiismeretvizsgálatot. Ez ui. első fökövetelménye a bűnvallásnak. — Ezen a szentségi magaslaton áll elénk a lelkiismeretvizsgálat nagy jelentősége, s egyben hatalmas indítékot kapunk annak gyakorlására. Világossá válik előttünk az is, hogy lelkiismeretvizsgálataink egységesítésének legjobb módszere, ha a gyónás szentsége felé irányítjuk és elvisszük oda nemcsak életünk bűneit, hanem hibáit és bűnre való hajlandóságait is Krisztus vérének megváltó gyógyító permetezése alá.

Megkoszorúzza a bánatot. — Itt kezdődik az őszinte szembekerülés a bűnnel. Mennyi segítségre van az embernek szüksége fölülről, hogy

79