Szolgálat 6. (1970)
Tanulmányok - Horváth Tibor: Szentségek és hit
bemenetel titka ugyanis nem azt jelenti, hogy Krisztus elhagyta a földet. Értelme csupán az, hogy közvetlen földi jelenlétét új szentségi jelenléttel váltotta fel. E szentségi jelenlét következtében a feltámadt Krisztus jelen lehet az elkövetkezendő történelem legkülönbözőbb térés idő-pontjaiban. Jézus ezen emberek közötti megváltó és boldogító jelenlétének látható jelei a szentségek. Röviden tehát: a szentségeken keresztül találkozunk a feltámadt Krisztussal. A szentségek krisztológiai (Krisztus-tani) megfogalmazása a történelmi Jézus és a megdicsőült Krisztus azonosságán alapszik. A meg- dicsőült Krisztussal való találkozás egyértelmű a kétezer évvel ezelőtt e földön élő Jézussal való találkozással. Krisztus feltámadása tette ugyanis lehetővé, hogy ez a találkozás a történelem egy véges, meghatározott, múlandó pontján nem lesz csupán visszaemlékezés. A feltámadás titka abban áll, hogy egyszer s mindenkorra nyilvánvaló lesz a hivő előtt: Jézus egykori földi „ideje“ megváltó érvényű a történelem minden korára. Jézus „ideje“ mint egyedülállóan megváltó idő emelkedik ki. Más szóval: a meghalt és feltámadt Jézus látszólag régen elmúlt idejével eléri a jelent és a jelent meghaladva váltja meg a jövőt. Ilyen megfontolás alapján a szentségek Jézus egyszer s mindenkori megváltó „múlt“ idejének megjelenítése, valamint Krisztus minden időt felülmúló örök jelenlétének látható megnyilatkozása. 4) A szentségek antropológiai, ekkléziológiai és krisztológiai értelmezéséhez hozzá kell még adni egy negyedik értelmezést, ti. a szent- háromságtani értelmezést. A teológiai gondolkodás e síkján a szentségek a Szentháromság titkos életének kinyilatkoztató szimbólumaként jelennek meg. A szentségek Isten belső életének kifejezői abban az értelemben, hogy ha valaki tudni akarná, ki és milyen az Isten, csupán a szentségekre kell tekintenie: ezek az Isten önmagát kinyilatkoztató jelei, szavai. A szentség tehát ebben az értelemben azonos Isten Szavával (Sacramentum Dei est Verbum Dei). A szentségek kiszolgáltatása Isten megjelenése (epifánia) és életének önkinyilatkoztató közlése. A kereszt- ség, a bérmálás, az Eucharisztia stb., mind a Szentháromság mibenlétét nyilvánítja ki. Ennek a tételnek bővebb tanulmányozása a részletes szentségtan sajátos feladata. A szentháromságtani értelmezéssel bezárul a szentségek különböző szempontjainak leírása. Amint a hivő ember kegyelmi élete nem más, mint az Egyház megvalósulása az egyénekben, úgy az Egyház Krisztus szentségének, Krisztus pedig a Szentháromság Isten szentségének tekinthető. A HIT A szentségeknek e bevezető értelmezése után most .megpróbáljuk olymódon leírni a hitet, ami legjobban megközelíti a keresztény hit megkülönböztető, egyedi voltát. 40
