Szolgálat 6. (1970)
Tanulmányok - Henri de Lubac: Az Egyház hite (Nagy F. ford.)
Ez a hitünk központja. És minden más hitágazat, minden erkölcsi törvény, minden egyházi parancs csak úgy bír értelemmel, ha erre a központra vonatkoztatjuk, ha ebből a gyújtópontból kap fényt. Aki ezt a központi igazságot elfogadja és saját életének központjává teszi, annak hite van, olyan hite, mely legyőzte a világot. 11. Ez a hit — és ez legyen utolsó pontunk — gyökere és alapja minden megigazulásnak (Trentói zsinat). Nem tettei által lesz az ember „igaz“ az Isten előtt, hanem a Krisztus megváltásába vetett hit által. Ha a Szentlélek sugalmazására felhagyunk minden önigazolással és önteltséggel, ha elfogadjuk az Isten irgalmát, melyet Krisztusban tárt ki felénk, akkor nyílnak fel szívünk zsilipjei, és árad be a Szentlélek tengere. Ahol a Szentlélek, ott az Isten szeretete. Ahol a Szentlélek, ott az Isten ujjával szívünkbe vésett „élő törvény", mely már nem holt betű, hanem benső dinamizmus: ez belénk ülteti Krisztus szívét és ráhangol arra, hogy szeressünk szeretni. Szeretetet parancsolni nem lehet. Krisztus is csak azért parancsolhatta, mert megadja azt, amit parancsol. Az Isten a mi szívünkön át akar szeretni: ez az „ agape“. És az isteni parancs: ne fojtsd el restségeddel magadban az isteni tüzet, ne tömd el önzéseddel az örök életre felsugárzó víz áradását. Ne félj szeretni, ne félj megtapasztalni, hogy milyen jó szeretni. Itt van az élet, ez az ami marad. Semmi más. De ez minden. Mert az Isten szeretet. Aki hitt a szeretetben és élte azt, élni fog örökké. Henri de Lübac AZ EGYHÁZ HITE * Az a Credo, amelyet még ma is imádkozunk, néhány szövegváltozatot nem számítva a római Egyház régi Credo ja. J. A. Jungmannal úgy is mondhatnánk: „a legrégibb római katekizmus“. „Tizenkét szakaszra taglalása nem felel meg az eredeti felosztásnak . . .: ez a felosztás későbbi keletű és mesterkélt; inkább elhomályosítja, sem hogy megvilágítaná a mondatok közötti kapcsolatokat“.' Eredetileg a keresztségre készülő hitjelöltek használatára állították össze. Szerkezete hármas tagolású, hiszen szentháromságos Credóról van szó. Tovább bontakoztat egy ősibb keresztségi szimbólumot, amely lényegében a Szentháromságot kifejező hitvallás volt; maga ez a keresztségi szimbólum pedig első kibontását képezte annak a formulának, amelyet a szent Máté szerinti a * CHRISTUS, N 0 46 (Avril 1965), 228 - 246. 12
