Szolgálat 5. (1970)

Eszmék és események - VI. Pál pápa levele Alfrink bíboroshoz és a holland püspökökhöz

ESZMEK ES ESEMENYEK

VI. PÁL PAPA LEVELE ALFRINK BÍBOROSHOZ ÉS A HOLLAND PÜSPÖKÖKHÖZ

Január első napjaiban zajlott le a holland lelkipásztori zsinat V. teljes létszámú ülése. A zsinatnak 108 szavazó tagja volt: ebből nyolc püspök; a holland egyházmegyét 10-10 tag képviselte; 10 kiküldöttje volt a szerzetesrendeknek; öten a központi tanácshoz tartoztak; 15 személyt pedig a holland hierarchia nevezett ki. Jelen volt még 11 nem szavazó megfigyelő is. A résztvevők átlagos életkora 43 év. A megbeszélések témáját a papi funkciók korszerűsítése és a papi cölibátus kérdése képezte.

Az Osservatore Romano jan. 12-13-i száma közétette azt a francianyelvű levelet, amelyet VI. Pál pápa december 14-én írt Alfrink bíborosnak és a holland püspököknek. íme a levél szószerinti fordításban:

„1966 novemberében egy üzenetet küldtünk önnek, Bíboros Úr, valamint Hollandia többi püspökének, a szerzeteseknek és a katolikusoknak: biztosítottuk mindannyiukat arról, hogy imáinkban igen közel vagyunk önökhöz ebben az órában, amely különösképpen fontos országuk egyháza számára. Ez volt az a pillanat, amikor a holland katolikusok képviselői, .püspökeik felszólítására és az ő vezetésük alatt, összejöttek, hogy alaposan tanulmányozzák a zsinati határozatokat, hogy behatoljanak azok szellemébe, hogy megtalálják a legmegfelelőbb utakat a lelki és vallásos életben, az apostolkodásban, a zsinati határozatok hathatós alkalmazásához'. Ebben az üzenetben azt is kifejeztük, milyen komolynak és kényesnek tűnt szemünkben a holland katolikusoknak ez a kezdeményezése ,új és egyedülálló jellege' miatt, de ugyanakkor azt is hangoztattuk, hogy bízunk Bennetek, Tisztelendő Testvérek, akiket a Szentlélek Isten Egyházának kormányzására rendelt (vö. Ap. Cs. 20,28). Azt remélhettük ugyanis, hogy e nehéz vállalkozás és a ti türelmes munkátok révén a hitletéteményt hűségesen megőrzik, de ugyanakkor megtalálják azt a módot, ahogyan korunk emberei számára hathatósabb és alkalmasabb módon bemutathatják a hitet. Ami a reformtervezeteket és a helyi struktúráknak az új történelmi körülményekhez való alkalmazását illeti: azt gondoltuk, hogy a gyakorlati javaslatokat a jelen intézmények gondos vizsgálata után terjesztették elő különböző szakterületeken jártas emberek, akiket a „sensus Eccle- siae" vezet és akik jól látják a jelen óra szükségeit. Azóta a „Pastoraal Con- cilie" már négy teljes létszámú ülést tartott, az ötödiket most januárban tartják. Tudomásunk szerint az illetékes Hatóság eddig még semmiféle határozatot nem hagyott jóvá, viszont tudjuk, hogy a Püspöki kaf a viták kiindulópontjául elfogadott bizonyos „beszámoló-tervezeteket“. Nem hallgathatjuk el,

78