Szolgálat 4. (1969)

Egyház szava - VI. Pál pápa buzdítása a rózsafüzér imádkozására

békeszerető lelkületűek leszünk, hiszen Jézusnak és megváltó életének titkaiba mélyedünk el.

Az Egyház gyermekei mind együtt imádkoznak. — A gyermekek és a fiatalok: a világot megrendítő változásokban az ő jövőjük forog kockán. Szülők és nevelők törekedjenek arra, hogy gyermekeik imádságos lelkületűek legyenek. A betegek és a öregek: talán néha elkeseríti őket látszólagos hasznavehetetlenségük; fedezzék fel az ima hatalmát és igy ők is a béke forrása felé vonzzák az embereket. A felnőttek: akik egész naphosszat fáradoznak; munkájuk gyümölcsözőbb lesz, ha imádkoznak, ha Mária segítségével jobban megismerik és szeretik Jézust. Az Istennek szentelt lelkek: az ő életüknek Mária példájára Jézuséhoz kell hasonulnia: így majd a szeretet és a béke hírnökei lesznek. A püspökök és a papok: hiszen különleges küldetésük az — a papi szolgálatról és életről szóló zsinati dekrétum (5) szerint — hogy az Egyház nevében imádkozzanak a rájuk bízott egész népért, sőt az egész világért. így tehát valamennyien Mária köré gyűlve, mint az apostolok a cenákulumban, imádkozzunk a békéért, amely a Lélek gyümölcse (Gál. 5,22). — Imádkozzunk mindazokért, akik a béke munkásai ebben a világban, a legkisebb falutól a legnagyobb nemzetközi szervezetekig. Imádkozzunk azért, hogy mindenfelé egyre többen érezzék hivatásuknak a békéért való munkálkodást, az emberek és népek közötti egyetértés elősegítését. Imádkozzunk azért, hogy az emberi szivekből, a mi magunkéból elsősorban, eltűnjön a széthúzás, a fajgyűlölet, mindenfajta gyűlölködés és gonoszság érzése, hiszen ezek szülik napról napra a háborúkat és a viszályokat. Bármilyen erős is a rossz, erősebb a kegyelem. Ahhoz imádkozzunk, aki meghalt bűneinkért, hogy összegyűjtse Isten szétszéledt gyermekeit (Jn. 11,52). Imádkozzunk azért, hogy az Egyház valamennyi gyermeke között a kölcsönös tisztelet és bizalom, a párbeszéd és a jóakarat szelleme uralkodjék. Imádkozzunk azért, hogy mindannyian elfogadják a többieket különbözőknek, hogy magukévá tegyék a komplementaritás elvét Krisztus igazságában és szeretetében, az Apostol buzdítása szerint: „Amennyiben rajtatok múlik, lehetőleg éljetek minden emberrel békességben . . . Ezentúl már ne ítéljük el egymást . . . Isten országa . . . igazság, béke és öröm a Szentlélekben . . . Ezért törekedjünk arra, ami a békességet és egymás épülését szolgálja“ (Róm. 12,18 és 14, 13, 17, 19) — Exhortációja befejező részében a Szentatya újra csak azt hangsúlyozza, milyen gyümölcsöző lehet a rózsafüzér imádsága és négyszáz év után is mennyire időszerű az V. Pius által bevezetett imamód. Ezzel az imádsággal, Isten szent Anyjának közbenjárása által, hozzájárulunk, hogy a Zsinat kívánsága teljesüljön: „Minden Krisztushivő állandóan könyörögjön az Isten Anyjához, hogy ő — aki már kezdetben imájával támogatta az Egyházat — most is, a mennyben az összes szentek és angyalok fölé magasztalva mindaddig legyen szószólónk Fiánál a mindenszentek közösségében* amíg a népek valamennyi családja, — akár keresztény névvel ékeskednek, akár még nem is80