Szolgálat 4. (1969)
Tanulmányok - Török Jenő: A lényegi sorrend. Lelkipásztori meggondolások
23) Vö. szerzőnek a „Papi Lelkiség“ 1943/44 évi 1-4. számában közölt és külön levonatban is megjelent tanulmányát: Természet és természetfölötti a pap életében. 24) Courtois, G.: Ketten a Mesterrel. Papi rekollekciós elmélkedések. (Opus Mystici Corporis) 1969. (A kiadás zöme Michonneau-Varillon fent idézett müvével, kerül forgalomban 1970 elején) 25) Hunya D. SJ: Az Isteni Főpap nyomában l-ll (Papi Lelkiség Füzetek 8-9) 1967-68. 26) Quoist M.: Itt vagyok, Uram! Mai ember imái (Ahogy Lehet) 1969. 27) Rahner K.: Szólok a hallgatag Istenhez (Imádság és Élet c. kötetben) Carinthia, Klagenfurt. 28) Rosche J.: Éljünk Isten tenyerén! (Imádság és Élet c. kötetben) Carinthia, Klagenfurt. 29) Voiliaume R.: Emberek között. Foucauld Károly testvér lelkisége (Az újvidéki „Szűz Mária Neve" R. K. Plébániahivatal kiadása) 1969. Rendelési cím: Növi Sad, Katolicka Porta 3. Külföldi kizárólagos főbizományos: Opus Mystici Corporis kiadó. — Vö. még a „Zsinat után" c. gyűjtemény Irodalmi Tájékoztatójának „Lelkiség“ c. fejezetét 213-217. I.; továbbá az „Igehirdetés“ és „Papság" c. fejezeteket is 218-222. I. Egy esperes-plébános írja Karl Rahner olvasásánál az Alpesek zergéje jutott eszembe. Csak az tud szédülés nélkül olyan mélységek mellett elvonulni, mint a szerző az isteni lét titkai között. De mindig megtalálja a kivezető utat. — Ha ő ismeri a jó Isten titkait, a társszerző, Johannes Rosche meg ismeri az emberi lélek titkait. Nagyon meglep, milyen szépen írják ezt a mi magyar nyelvünket. Amit idehaza törekednek idegen kifejezéssel megjelölni, még ott is megtalálják a jó, odaillő magyar kifejezést. + Egy Dr. Theol. írja: A kereszt titka sok lelki ajándékot biztosit számunkra. Szeretnénk a világban elmerült testvéreinket megerősíteni: egyedül Jézus iránti szeretet és hűség az igazi érték, nem a siker, népszerűség, sürgés-forgás. Legyen szabad visszatérnem a Szolgálat első számára, amelyben már látszik a lap sajátos szellemisége: középen áll az új gondolatokkal való megbirkózásra nem vállalkozó és az új gondolatokba beleszédült lapok között. Szellemisége még tovább tisztul a második számban. Ebben csak két sajtóhibára legyen szabad rámutatni. A biblikus tárgyú tanulmányban a „te Péter vagy . . .“ részről szólva az eredeti szöveg „párbeszédről" szól és nem példabeszédről. A hébernyelvű szentirás-szövegekkel kapcsolatban a szerző megjegyzi, hogy régebbi kulturális és írásbeli emlék „nem volt hozzáférhető“. Az önök fordítása azt mondja „más nyelvű szövegek nem voltak“. Az a tendencia, hogy saját ősi kincseinket belsőleg fellazítsuk, a zsinat idején volt különösen erős és központilag irányított. Innen csak azt csodáltuk, hogy ebben a szédülési korszakban alig akadt teológus, aki meg merte volna mondani, hogy „a fejlődő világhoz“ vagy „korunk követelményeihez“ való alkalmazkodás előtt meg kellene vizsgálni, vajon a fejlődés egészséges-e, valamint, hogy a követelmények jogosak-e. 78 . ■
