Szolgálat 4. (1969)

Tanulmányok - Rezek Román: Az Eucharisztia Teilhard szintézisében

S mindez nem filozofálás! „Uram, alászáiItál az egyetemes Színekbe. Add, hogy ezt ne csak úgy fogadjam, mint valami kedvenc és dédelgetett filozófiai okoskodás gyümölcsét, hanem csakugyan a valóságos Jelenlétté legyen számomra". Külön hosszú tanulmányt érdemelne annak bemutatása, ahogy az ilyen Mise kihat az ember hétköznapi életére, minden mozdulatára és minden szenvedésére. Most csak néhány példában szándékszom bemutatni azokat a misztikába érő távlatokat, amelyekbe Teilhard-t az Eucharisztia segíti: Imádkozzunk! „Dicsőséges Krisztus, Te vagy az Anyag ölén titokzatosan szétáradó Erő és vakító Központ, amelyben találkozik a Sokféle Valóság számtalan rostja ... Te vagy az első és utolsó, az élő, a meghalt és föltámadott. Te gyüjtesz egységedbe minden szépséget, minden ízt, minden erőt, minden formaválto­zatot. Téged keresett kiáltó szavam, mely oly messzire ér, mint a Minden- ség. Csakugyan Te vagy Uram és Istenem!“ „Ezen az egyetemesen lángralobbantó központon hass rám, Uram, minden olyan belső és külső hatás össztüzével, amely — ha Hozzád kevésbé közel zuhanna rám, — semleges, bizonytalan vagy ellenséges maradna. De ha az energia hevíti, amely „mindent képes hatalma alá vonni“, akkor Szíved fizi­kai mélyén máris átváltozik győzedelmes karod angyali eszközévé. Vonzá­sodra csodálatosan összefonódik a teremtmények megkapó szépsége és elégtelensége, marasztaló bája és komiszsága, kétségbeejtő gyöngesége és elrémitő ereje. Velük tágítsd ki szívemet, majd csöndes szenvtelenséggel csititsad is. Mutasd meg, mi az igazi tisztaság: nem a dolgoktól elszakító vérszegénység, hanem a minden szépségen átható lendület. Nyilatkoztasd ki, mi a valódi szeretet: nem a meddő rettegés a bűntől, hanem az a merész szándék, hogy minden ember vállvetve feszitgeti az élet kapuit. S végül főleg azt ajándékozd lelkemnek, hogy folyton erősebben lássa mindenütt-jelenléte- det, boldog szenvedéllyel akarjon kutatni, valami kevéskével mindig hozzá­járuljon a világ építéséhez és ugyanakkor el tudja fogadni hatásait. S mind­ezt azért, hogy mindinkább Beléd hatolhasson". „Istenem, minden örömem és sikerem, egész életem értelme és szomjú vágya ehhez az alapvető látomáshoz fűződik: Te lakozol a Mindenségben. Hirdessék csak mások — magasabbrendű szándékaik szerint — ragyogó Lelked nagyszerű vonásait. Engem olyan hivatástudat vezérel, amely lenyűgözi lényem legkisebb idegszálát is: nem vagyok másra képes, nem is akarok másról beszélni, mint csak megtestesült Lényed számtalan és messzirehatő erejéről, amely elárasztja az Anyagot. Mindig csak Tested misztériumát tu­dom hirdetni, a tiédet, minden valóságon átsugárzó Lélek! — Átadom ma­gam Testednek, ahová csak kihat: vagyis annak a Világnak, amely hatalmad által és az én hitemben csodásán égő kohóvá lett, amelyben minden aláme­69

Next

/
Thumbnails
Contents