Szolgálat 3. (1969)

Teremtés és fejlődés - Technika

szélsőséges tárgyi fegyelemre alapul. Számára magátólértetődő, hogy bizonyos munkatervhez kell idomulnia. A munka maga, a munka célja hihetetlen alkalmazkodási készséget kíván. De ez a magatartás nem alávetettség és tulajdonképpen nem parancsvárás. Egy technikailag jól megszervezett üzemben nem lehet csak úgy parancsolgatni. A szó szoros értelmében itt nincs is olyan, aki parancsot elfogadjon: mindenkit a technikai feladat lényegéből fakadó tárgyi fegyelem irányít. Mindenkinek ugyanaz a méltóság jár ki. Minél bonyolultabb egy technikai feladat, annál nagyobb szükség van arra, hogy az egyes technikusok munkaközösséggé alakuljanak át. Mindenkinek a maga területén a legpontosabbat kell nyújtania, s a kész mű csak a közös munka eredményeként jöhet létre.

Éppen ezért látjuk ennek az embernek hatodik alaptulajdonságát a közösségi érzésben. Technikus munkakör betöltésekor mindinkább alapvető követelményként jelentkezik a csoportokban és munkaközösségekben való együttdolgozás képessége. Ezáltal ma igen nagy fontosságú „szociológiai kiválasztódás“ jön létre. A „nagy egyéniségek“, a „magányos nagyság emberéinek kora — úgy látszik — lejárt. A mű és a cél döntő, nem a szubjektív különlegesség és értékelés. Egység a tárgyilagosságban, a pátosz nélküli bajtársiasság, a közös mű előtérbehelyezése, a készség az elkötelezettségre és az egymásiránti türelem — ezek azok a magatartások, amelyek ma ebben a közösségi érzésben kialakulnak. S ez a munkában való közösség ma szinte az egész világot átfogja. A technikus-tudományos képzettségű ember már ma is közelebb áll egy más nemzetiségű és fajhoz tartozó technikushoz, mint pl. humanisztikus műveltségű szomszédjához. Egy világosan kirajzolódó vonzóerő mindinkább közelebb hozza egymáshoz az embereket. Ennek a vonzóerőnek nem áll útjában semmiféle áthághatatlan határ, nem ismer szociális, faji vagy vallási korlátokat.

S ebben áll ennek az embernek hetedik alaptulajdonsága. Magatartása világot-átfogó, vagyis az egyetemességre irányul. Nemcsak egy planetáris egység, hanem valamiféle mindent átfogó „kozmikus rokonság“ értelmében is. A technikai beállítottságú ember nem ismer a világon olyan területet, amely tilos volna számára: sem a világmindenség csillagmélységei, sem az anyagnak atomontúli világa, sem az embernek bio-pszichikus felépítése nem jelent korlátot számára. Sőt, ma már azon van, hogy a technikai átalakítás tudományát magára az emberre alkalmazza, hogy önmagát tegye meg terveinek tárgyává. A biológiai ember tervezés legújabb kísérletei: a mesterséges megtermékenyítés, a pozitív és negatív eugenika, a nemek meghatározása a fejlődés embrionális stádiumában, emberi lénynek az anyaméhen kívüli tenyésztése, parthenogenezis, szervek és szövetek konzerválása egy későbbi átültetés céljából, az agysejteknek művi megsokszorosítása, az ember80