Szolgálat 2. (1969)

Eszmék és események - Az április 28-i konzisztórium körül

a tanítványok is, akiket az Úr Jézus Izrael városaiba és falvaiba az örömhírrel szétküldött), XII. Pius erre az ellenvetésre csak ennyit válaszolt: „Kiadok egy új rendeletet és az előző érvényét veszti“. XXIII. János pápa nem adott ki ugyan ilyen rendelkezést, de a Szent Kollégium létszámát már első konzisz- tóriuma alkalmával jelentősen felemelte. Tette ezt azért, hogy a bíborosok testületé az egyetemes egyházat jobban képviselje. Ugyancsak e célból határozta meg VI. Pál pápa 1965. februárjában kiadott motupropriojával a keleti egyházak pátriárkáinak a Szent Kollégiumban elfoglalandó helyét. Mert jelenleg a keleti egyházak főpapjai közül is nem egy tagja a bíborosi Kollégiumnak.

Azt mondtuk, hogy a két utolsó pápát az egyház nemzetek-fölöttiségének a kidomborítása késztette a bíborosok számának a felemelésére. Lássuk csak, mennyire jut érvényre ez a szándék a 35 új taggal bővült testületben. (Tulajdonképpen csak 134 bíborost vehetünk számba, mert kettőről nem tudjuk, hogy kicsoda. Különben János pápa is kreált ilyen „in pectore“ bíborost, de titkát magával vitte a sírba.) Nos, földrész és ország szerint hogyan oszlanak meg a bíborosok? Európa 16 országából 84; Afrika 7 országából 7; Észak- Amerika 2 országából 14; Dél-Amerika 11 országából 17; Ázsia 8 országából 10 és Óceánia 2 országából 2 főpap hordja jelenleg a bíbort. Tehát a legtöbb bíborosa Európának van. E földrészen is Olaszország vezet 41 bíborossal, de az olaszok az összlétszámnak egy harmadát sem érik el. Európában a második helyen a 11 francia bíboros áll. A spanyol egyháznak 6, a német egyháznak meg 5 főpapja tagja a Szent Kollégiumnak. Angliát 3; Belgiumot, Írországot, Hollandiát, Lengyelországot, Portugáliát, Svájcot és a Szovjetunióban élő népek közül kettőt 2-2 bíboros képvisel, míg az osztrák, a csehszlovák, a jugoszláviai és a magyar egyháznak csak egy-egy főpapja viseli a bíbort. Afrikában az algériai, a felső-voltai, a kongói, a madagaszkári, az egyiptomi, a délafrikai és a tanzániai egyháznak egy-egy főpapja tagja a bíborosi testületnek. Észak-Amerikában az Egyesült Államoknak 10, Kanadának pedig 4 bíborosa van. Dél-Amerikában viszont 5 bíborossal a brazil egyház áll az első helyen. Argentínában és Mexikóban is még 2 bíboros van, de a többi egyház: Bolivia, Chile, Kolumbia, Equator, Guatemala, Peru, Uruguay és Venezuela egyháza csak egy bíborossal dicsekedhet. Ázsia országai közül a Fülöpszi- getek és India két bíborossal van jelen a Szent Kollégiumban; Ceylont, Kínát, Koreát, Japánt, Indonéziát és Libanont viszont 1-1 bíboros képviseli. Ami Ausztráliát és Óceániát illeti: mindegyik egyháznak egy-egy bíborosa van.

Valamit talán a bíborosok életkoráról is. 58 a múlt században született, tehát 70 évesnél idősebb. 5 bíboros viszont még nem érte el 50. életévét, A bíborosi Kollégium átlagos életkora jelenleg 69 év. A Rómában élő bíborosok életkora átlagosan számítva 72 év, míg a világegyházban kormányzó bíboros főpásztorok átlagos életkora 66 év. A liszaboni pátriárka, Cerejeira bíboros közel 40 éve', a francia egyház szeniorja, Liénart bíboros 39 éve, a Szent Kollégium jelenlegi dékánja, Tisserant bíboros 33 éve, Pizzardo bíboros pedig 32 éve kapta meg a bíborosi kalapot.

85