Szolgálat 2. (1969)

Egyház szava - Új egyházi naptár

ostyával ezt mondta „íme az Isten báránya“. Az áldozás és az áldoztatás szertartása nem változott. Kisebb változások vannak azonban a római misekánonban. Először is az átváltoztatás szavait úgy módosították, hogy mind a négy kánonban azonosak legyenek. A római kánon imáinak a zárlatát „Per Christum Dominum Nostrum" zárójelbe tették, aki akarja elhagyhatja. Mind a „Communicantes“ mind a „Nobis quoque“ imában csak a biblikus nevű szentekről, az elsőben tehát a szentséges Istenanyáról, Szent Józsefről, Szent Péter, Pál és András apostolokról, a másodikban pedig Keresztelő Szent Jánosról, Szent István első vértanúról, Szent Mátyás és Barnabás apostolról kell megemlékezni, a többi eddig felsorolt szentnek a neve zárójelbe került, vagyis e nevek elhagyhatók. így a római kánon is egységesebb lett. Ami az olvasmányokat illeti — az ószövetségi szent könyvekből is sok rész kap helyet a liturgiában, az evangéliumot ugyanis két olvasmány előzi meg és az első mindig az ószövetségi szentirásból lesz. Vasárnap a szentbeszéd kötelező, hétköznap ajánlatos. Természetesen ez a népmisére vonatkozik. Amikor a pap a nép bekapcsolódása nélkül, vagy szükség esetén teljesen egyedül misézik, a szertartások és szövegek ennek megfelelően módosulnak.

ŰJ EGYHÁZI NAPTÁR

Máj. 9-én jelent meg VI. Pál pápa „Mysterii Paschalis“ kezdetű motu proprio kiadott apostoli levele. Ezzel a katolikus egyház feje bevezeti az egyházi év és a római katolikus egyházi naptár-reformját. A pápa reformrendelkezései 1970. jan. 1-én lépnek életbe.

A reform lényegét így foglalhatjuk össze: az egyházi év eddigi beosztását lényegében meghagyták, de a Krisztus-misztérium központi jellegét jobban kidomborították. A húsvét változó ünnep maradt annak ellenére, hogy VI. Pál pápával és Athenagoras ökumenikus pátriárkával együtt számos egyházfő kívánja e probléma megoldását. E megoldás csak több év után várható. Főként az ortodox egyház egyetemes zsinatának a döntését kell majd figyelembe venni. Az ortodoxia ugyanis egyetemes zsinatán tárgyalni kívánja a húsvét rögzítésének a problémáját. A nagyböjtöt bevezető, „septuagesima“ időszak az egyházi évből eltűnt, a húsvéti időszak is csak pünkösd ünnepéig tart. A vasárnapok tekintélye is megnövekedett, amennyiben a vasárnap liturgiáját csak a legnagyobb ünnepek liturgiája szoríthatja ki.

A szentek ünnepeinek a számát jelentősen csökkentették. Pl. eddig májusban 22 szentnek az ünnepét ülte meg liturgiájában a római katolikus egyház, a naptárreform életbelépése után viszont csak 5 szentnek lesz emléknapja. Az új naptárba csak azoknak a szenteknek az ünnepét, ill. kötelező vagy szabad megemlékezését vették fel, akiknek létezését mindenféle legen- dátó függetlenül a történettudomány igazolni tudta. Mintegy 30 azoknak az eddig naptárban jelölt szenteknek a száma, akikről az új naptárban említés

78