Szolgálat 2. (1969)

Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában

szövetségből szent Pál római levelét hallgatta. Mind a két traktátust a római születésű Giovanni Valtrino adta, inkább mély unctióval, mint nagy erudició- val.7 Talán nem véletlen, hogy Pázmány prédikációiban a sapientialis könyvek versenyeznek sz. Pál leveleivel. A harmadik probáció emlékezet-gyakorlása idején szent Pál leveleit, a kisprófétákat, meg a katolikus leveleket könyv nélkül tanulta.8

A szentírás méltóságáról szóló prédikációjában kiemeli, hogy az egyetemek nagy súlyt fektetnek a szentírás tanulmányozására.

„Valahol a keresztyénségben universitasok. fő-tanitó-iskolák voltak, első fundálások erejével mindenütt a mai napig legbecsületesb professio a Szentírás magyarázása. És a tridentomi Concilium erős parancsolattal kötelezte a püspököket és egyéb fő rendeket, hogy a Szentirás tanítását a templomokban, iskolákban és klastromokban ne tágítsák, hanem szüntelen neveljék" (VI 506).

A protestánsok szentírás-ismerete és használata is késztette őket, „nehogy lemaradjanak a versenyben“.9 Pázmány a Kalauzban hallatja a protestáns vádat: „azt hirdetik felőlünk, hogy mi a szentirást utáljuk és ... a kösséget a szentirástól eltiltjuk“ (III 7). A vádra korabeli tapasztalattal válaszol:

Miképpen a hoszú békesség idején kevés vigyázás vagyon a városra, hanem ki-ki házánál kedvére lakik, de ha az ellenség jő, a kapukat bétes- szük, a romlott falakat újítjuk, a bástyákat erősítjük, éjjel-nappal vigyázás- ban vagyunk: így az Anyaszentegyház fiai mintegy mely álomból felserkennek, mihelyt eretnekség támad. Erkölcsüket megjobbítják, igyekezetiket a tudományokra fordítják, hogy fegyverek legyen, mellyel oltalmazzák az igazságot. így látjuk mi időnkbem, mióta eretnekségek támadónak, egy városban több tudós emberek vannak, hogysem azelőtt egész országokban." (VI 384)

A hagyomány szerint Pázmány volt Káldi bibliafordításának kezdeményezője. Erről nincs okmányszerű adatunk, de a fordítás körülményei nagyon erre mutatnak.

Pázmány 1602 nyarán megírta Feleletét Magyari ellen. Ez volt az első ónálló magyar könyv jezsuita tollából. A könyv sikere után, 1603 nyarán, Sellyén összeült a „nagytanács“: P. Dobokay rektor, P. Forró spirituális, P. Vásárhelyi Gergely (ebben az időben a kollégium építését vezette), P. Káldi György, aki ekkor jött Brünnből és köztük a vezér, Pázmány Péter. Mintha szerepet osztottak volna ki: a következő évben megjelenik Vásárhelyi apologetikus könyve Bécsben, három év múlva Dobokay Cam- pion-fordítása.10 Közben 1605 októberében Káldi megkezdi a bibliafordítást Gyulafehér7) Valtrino előadásai kéziratban a római Gregoriana egyetem levéltárában. Pázmány római kiképzéséről másutt Írunk.

8) Lásd Őry M., Pázmány a szív főiskoláján: Kát. Szemle (Róma 1951) Nr. 2-3, 32 old.

9) „Haeretici a scholastica ad scripturam provocant catholicos, quos in tam sancto pioque excertitationis genere ab haereticis vinci turpissimum est." G. M. Pachtler Ratio studiorum ... II (Berlin 1887) 67.

10) Vásárhelyinek a Canisius-féle katekizmus 2. kiadásához csatolt polemikus munkája: Egynéhány tévelygő kérdésekre rövid keresztényi feleletek, Bécs 1604. A bevezetésben megemlékezik Pázmány Feleletéről, „melyet* nemrégen írt“. — Dobokay egészítette ki Balassa Campion Ödön „Tiz okok“ c. könyvének fordítását, és Bécsben adta ki 1607-ben.

64