Szolgálat 2. (1969)

Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában

adventi prédikáció pedig semmi más, mint a lelkigyakorlatok bün-elmélkedé- sének „nagy összehasonlítása“, amelynek utolsó tagja: „Micsoda az Isten, aki ellen vétkeztem?“ ... (VI 84)

A lelkigyakorlatok lélektana a szellemek megkülönböztetésének szabályaiban csúcsosodik ki. Pázmány kitűnően ismeri és jellemzi Isten ellenlábasát, az ördögöt. Hol a világosság angyalának, hol meg horgásznak34, vadásznak, kalmárnak mutatja be és hadviselő módszerét is remekül szemlélteti. „Szemesek legyünk azért megismerésére, mert ha meg nem ismerjük, úgy járunk, mint a madarak, mikor sípolásra lépre kevertetnek; mint a halak, mikor kedvenc eledelre befedett horgot elnyelnek; mint a hajók, mikor a víz alá rejtett tőkében elrontatnak. Az ördög báránybőrrel fedezi farkas-fogát,“35 36

A lelkigyakorlat lényegében nem más, mint a jobb eszköz választásának rendszere az életcél szempontjából. Az electio a lelkigyakorlat veleje. Pázmány térítéseinél és vitairataiban ismételten választás elé állítja hallgatóit, olvasóit. A Kalauzban gyakran felszólítja az olvasót, hogy „mielőtt továbblépjék“, álljon meg és tartson választást. Lapszéli mutatóújjal jelzi ezeket a nyomatékos helyeket. Prédikációiban is ismételten választásra hív fel: „Szállj magadba, keresztyén ember, gondold meg, mit miveinél, ha bizonyosan tudnád, hogy mái nap utolsó célja életednek.“34 Még „a vitézlő embert“ is arra szólítja fel, hogy a veszélyes csata előtt gondoljon erre a felelősségteljes döntésre.37

II. PÁZMÁNY PRÉDIKÁCIÓI

1. Az ige hirdetője

Pázmány elsősorban író. Műveinek 15 kötete bizonyítja, hogy elemében volt, mikor a tollat forgatta. A közvetlenebb hatást mégis mint szónok gyakorolta a magyar lelkekre. Tudatában volt annak — amit a II. Vatikáni Zsinat annyira hangoztat — hogy a püspök eminens feladata az evangélium hirdetése. Szerinte Isten is „concionator mundi“: egek és minden teremtett állatok által hatalmát és bölcsességét hirdeti. Krisztus az evangéliumot hirdette. Apostolainak azt parancsolta, hogy Isten igéjét terjesszék. Szent Pál azt állítja, „őt Krisztus nem keresztelni, hanem prédikálni küldte“. Pázmány is ezért állt 40 éven át az ige szolgálatában. Meggyőződéssel vallotta, hogy ő „Isten trombitája, mennyei titkok sáfára, angyali kenyér osztogatója". Pedig

34) Remekül festi a Kalauzban: ÖM III 209.

35) Az ördögi kísértetekrül, ÖM VI 512 ss. Főleg a lelkigyakorlatos könyv 327, 329, 332 számait illusztrálja.

36) ÖM VII 247.

37) ÖM VII 691 „Ügy kell lelkünket Istennek ajánlani, úgy kell üdvösségünkről gondolkodni, mint akik haláluk óráján vannak".

53