Szolgálat 2. (1969)

Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában

Öry Miklós

PÁZMÁNY AZ IGE SZOLGÁLATÁBAN

Jövőre lesz Pázmány születésének négyszázados évfordulója. Erre a jubileumra jobb nyitányt alig tudunk elképzelni, mintha Pázmány igeszolgálatáról írunk. Magyarország második apostolának minden tette és lépése igehirdetés és igeszolgálat volt. Ajkát és tollát Isten dicsőségére szentelte és a magyar lelkek üdvözítésére.

I. AZ IGEHIRDETÖ PÁZMÁNY

Az 1635 karácsonyán elmondott utolsó prédikációja elé egy sóhajos megjegyzést tesz: „Alitom (= vélem), hogy ez lészen vége a negyven esztendőtűi fogva való predikálásomnak.“ ' Ezen negyvenéves emlékezetében bizonyára ott éltek első szárnypróbálgatásai is: a római borgókban összetobor- zott utcagyerekeknek adott katekézisek (a Collegium Romanumból), a kiváncsi és mégis jámbor római népnek rögtönzött utcasarki beszédek, a kórházi látogatásai alkalmával végzett lelkibeszélgetések (a 3. próbaévben). Első gráci tartózkodása idején magyar közönség híján is csak ezt a lélekből lélekhez szóló beszélgetést gyakorolta az ott megfordult magyar vendégek számára. Egy ilyen alkalomból született meg a magyar nagyasszony, Kapi Anna kérésére Pázmány legmelegebb és legélőbb irása, az Imádságos könyv, „amelyet bízvást tekinthetünk Pázmány egyéni áhítata kifejezésének." 2 P. Szántó 1600 tavaszán arra kéri Aquaviva generálist, helyezze Pázmányt Bécs- be, hogy a magyar szónoklatban gyakorolja magát, mielőtt Erdélybe menne.3 Pázmánynak erre nem volt szüksége. Ö „magyar maradt németek és olaszok között. Hiszen csak az articsóka nem tud a kerten kívül nőni, a tölgy megterem a síkon és ormon egyaránt; Pázmány Péter is kifejlett Grác hegyei s Róma szent falai közt föltartózhatatlanul“.'1 2 Amikor gráci filozófiai kurzusának befejeztével tizenkét évi távoliét után először hazatér a sellyei kollégiumba, úgy szólal meg a magyar szószéken, „mintha a Kőrös partjáról sohasem távozott volna“.5 Első szónoki sikereit Nyitrán és Kassán aratja. Igehirdetésének legmaradandóbb állomásai azonban „az üszögöcske haza“ fővárosa, Pozsony

1) DM VII 799. — A cikkben gyakrabban használt rövidítések: ÖM = P, P. összes munkái, Bp. Egyetemi Nyomda 1894—1905, hét kötet. Prédikációi: VI és VII. — Levelek = Hanuy F. (Ed.), P. P. összegyűjtött levelei, Bp. Egyetemi Nyomda, 1910—1911, 2 kötet. — ARSJ = Archívum Romanum Societatis Jesu. — Sík, Pázmány = Sik Sándor, Pázmány Péter az ember és az iró, Bp. Szent István, 1939. — Prédikációit így jelezzük: 3 Húsv II = a husvét utáni harmadik vasárnapra irt 2. prédikáció. — DV = Dei Verbum, Az isteni kinyilatkoztatásról szóló hittani konstitució.

2) Sik, Pázmány 79. 3) ARSJ, Germ. 179 f. 129 v. 4) Prohászka O., DM XXV 232.

5) Fraknői V., Pázmány Péter (Magyar Történeti Életrajzok, Bp. '1886) 16. 6) DM V 225.

47