Szolgálat 2. (1969)
Tanulmányok - Király István: A szentírás és az elmélkedés
2) A kegyelemmel való közreműködés kérdése felveti azt a problémát, hogy milyen módszerrel, milyen sorrendben olvassuk a Szentírást? A legtöbb hívő számára a liturgikus olvasás a kezdet. Az egyházi év ritmusába elhelyezett szentírási szövegeket olvassuk együtt az Egyházzal a misekönyvben és a breviáriumban. Akkor bevezetést nyerünk az üdvösség történetébe. Felfedezzük, hogy az a mi üdvösségünk története is. A másik a kurzív olvasás módszere. Vagyis folytatólagosan végig olvassuk a Szentírást, több évre elosztva, mindennap olvasva valamit. Már ez az olvasás is sok mindent felfedeztet velünk. Igaz sok problémát is támaszt, melyre csak később találjuk meg a választ. Általában jobb, ha a folytatólagos olvasásnál nem a nyomtatásban megjelent sorrendet vesszük alapul, hanem a könnyebben érthető szövegekkel kezdjük. A négy evangélium. Apostolok Cselekedetei, történelmi könyvek olvasása könnyebb, mint a prófétáké, Pál levelei és a Jelenések Könyve. Ugyancsak hasznos, ha az egyes könyveket az időrendi keletkezés sorrendjében olvassuk. Még szent Pál leveleit, és a prófétákat is akkor értékeljük igazán, ha időrendi sorrendben ismerkedünk meg velük. így fedezzük fel a kinyilatkoztatás fokozatos fejlődését. A harmadik olvasási módszer az elmélkedő olvasás. Rövid, összeszedett ima után figyelmünket egy könyvre, egy levélre, egy szövegre irányítjuk és bővebb magyarázatok nélkül próbálunk behatolni az írás értelmébe. Meglátásainkat, problémáinkat, esetleges megoldásainkat feljegyezzük. Ennél a módszernél is jó arra vigyázni, hogy párhuzamosan olvassuk az Új- és Ószövetséget. A központ Jézus élete, az evangéliumok. Viszont Jézus életének eseményei, tanítása gyakran utalnak a prófétákra, az ószövetségi szent történelemre. Ezért az evangéliumok olvasása a prófétákhoz vezet minket, a próféták pedig az ószövetségi történelmi könyvekhez és a törvénykönyvhöz. Hogy még jobban megértsük Jézus hallgatóit: milyen életszabályok, imádságok éltették őket, az evangéliumok a zsoltárokhoz és az ószövetségi Bölcsességkönyvekhez irányítanak minket. Az Apostolok Cselekedetei, Levelei, a Jelenések Könyve pedig Jézus életének folytatását jelentik az Egyházban és az Egyház által. A negyedik módszer a Szentírás tanulmányozása. Ebben segítségünkre lehetnek a magyarázó könyvek, és a szentírási konkordancia. A tanulmányozás célja, hogy egy-egy könyvet, szöveget jobban megértsünk, annak keletkezését, betűszerinti értelmét és összefüggéseit is lássuk. Vagy pedig végig kisérünk egy-egy szentírási témát a fejlődés utján, időrendi sorrendben a különböző szentírási könyveken keresztül. Ilyen témák például: az Ígéret, szövetség, szabadulás, Isten országa, bűn, kiválasztás, Isten népe, a szent és jóságos Isten, megtérés, messiás, hit, megigazulás témái és még sok más. Végül az imádságos olvasás módszere a legfontosabb. Meg kell tanulni imádkozni a Szentírás szövegével, és imádkozni a Bibliából fakadó isteni indítás alapján. Tulajdonképpen a felsorolt olvasási formák nem egymásutánt 38