Szolgálat 1. (1969)
Tanulmányok - Szabó Ferenc: Új irányzatok a lelk iélet teológiájában
szabad bibliakutatás felé. A Biblia-Bizottság 1964-es instrukciója az evangéliumok „történeti igazságával“ kapcsolatban még kiszélesítette ezt az utat és a formatörténeti módszer óvatos használatát is megengedte, sőt ajánlotta. Az exegeták és a teológusok feladata az, hogy egy katolikus hermeneuti- kát dolgozzanak ki: meg kell határozniok a Szentírás értelmezésének feltételeit, általános irányelveit. Ehhez pedig nem elégséges a szövegkritika és a bibliai segédtudományok felhasználása. Ez csakis a szoros értelemben vett teológia és az exegézis, meg az un. „biblikus teológia“ együttműködésével lehetséges. A Biblia végső értelme Jézus Krisztus: Isten testté lett Igéje. Isten végleges Szavát az egyház értelmezi. A hívő ember és a teológus az egyházban éli meg a Jézus Krisztus által adott „logiákat“, amelyek titkára világítanak rá. A keresztény teológia ezt a hitben megélt kinyilatkoztatást próbálja egyre pontosabban kifejezni és tudományos módszerrel összefüggő rendszerbe foglalni. A biblikus megújulással bontakozott ki a patrisztikus megújulás is. A két háború között fokozottabban az első keresztény századok irodalma felé fordultak a katolikusok. Az egyházatyák műveit nem csupán apologetikus célzattal tanulmányozzák és idézik, vagyis hogy a keresztény tanítás régiségét és apostoli eredetét bizonyítsák, — hanem feltárják a keresztény gondolkodás rejtett, elfelejtett kincseit, és rámutatnak a patrisztikus gondolkodás időszerűségére. A nagy keresztény gondolkodók visszavezetnek minket a megélt hithez, érzékennyé tesznek bennünket az üdvtörténet nagy tényeinek szemlélésére. P. H. de Lubac SJ, ennek a patrisztikus megújulásnak egyik úttörője, rámutatott a szimbolikus gondolkozás értékére és az egyházatyák nyomán feltárta az Isten szavának régi értelmezését, a Szentírás különböző „értelmeit“ (sens). Még a második világháború előtt tette közzé korszakalkotó művét — Catholicisme c. könyvét, amely hidat épített az egyházatyák történeti látásmódja és a mai gondolkodás között, hangsúlyozva a keresztény dogmák szociális vonatkozásait. Egyébként vele egyidőben E. Mersch SJ is az egyházatyák tanításában kereste a Krisztus Titokzatos Testéről szóló szentpáli tanítást. Ez az eszme nemcsak az új ekkleziológiára volt hatással (vö. XII. Piusz Mystici corporis k. körlevelét), hanem az egész katolikus teológiát és lelkiséget felfrissítette. Franciaországban H. de Lubac és J. Daniélou vezetésével kezdték közzétenni a „Sources Chrétiennes“ sorozatban (Cerf) az egyházatyák írásainak fordításait (a legjobb szakemberek bevezetéseivel, jegyzeteivel). A Lyon-Fourviére-i jezsuita skolasztikátus atyáinak irányítása alatt indult el a „Théologie" c. sorozat (Aubier): ebben is számos kötet foglalkozik a nagy egyházatyák teológiájával. Hasonló vállalkozással más országokban is találkozunk. 7
