Szolgálat 1. (1969)
Halottaink - Bélteki Ferenc (Széplaki)
Megbecsülésére és népszerűségére jellemző, hogy sok egyesületnek és bizottságnak volt a tagja vagy elnöke. 1948-50 között a győri kisszemináriumnak is igazgatója volt. Mindent elhárító szerénysége ellenére elárasztották tehát hivatalokkal, amelyek egyrészt sok munkát jelentettek számára, de sok megbecsülést is személyének. Tudományos munkásságának eredménye a sok tanulmány és értekezés, amelyeknek száma 65-re rúg és 56 előadása különféle helyeken. A legtöbb előadását a győri Szabadegyetemen tartotta, amelynek legtöbbször bencés volt az igazgatója, de előadott a Hittudományi Akadémia kurzusán, a fizikus tanárok értekezletén, a tanárok továbbképző tanfolyamán, a hittanárok budapesti kongresszusán és a veszprémi egyházközség előadássorozatában is. Mint középiskolai tanár nagy hozzáértéssel dolgozta át rendtársai tankönyveit, a hires Borossay és Gidró országos népszerűségnek örvendő mennyiségtanát l-VIII. osztályok részére, egyes köteteket rendtársával Korányi Szevérrel. Közös munkája a piarista öveges Józseffel és premontrei Simonffy Jenővel: összefoglaló kérdések a fizikából. A győri igazgatóságon és házfőnökségen kívül elhárított szerénységében minden kitüntetést és hivatalt, amellyel rendtársai maguk fölé akarták emelni. Sem a főapáti, sem a pannonhalmi perjeli hivatalt nem fogadta el, bár rendtársai többízben felajánlották. Rendje által kiadott gyászjelentése az igazságot foglalta össze tömören, amikor azt irta róla: „jóságos türelme és igazságossága, sok ezer tanítványán és növendékén keresztül a város szeretetét (Győr!), tudományos előadásai és cikkei országos megbecsülést szereztek nevének". Rendjének valóban köztiszteletben álló és szeretett tagja volt. S. L. BÉLTELEKY FERENC nagyváradi általános helynök (1909 — 1968) „Spiritus ubi vult spirat“. Ezt mutatja az elhunyt vikárius egész élete. Fugyivásárhelyen (Bihar megye) született 1909. jan. 22-én református család gyermekeként. Géplakatos-segéd lett az ottani malomban. De a zúgó gépek közben is meghallotta lelkében az isteni kegyelem szavát: máshová szólítja az isteni Jóság. Nem hideg vasakat, hanem élő szíveket kell majd áttüzesítenie. A község akkori plébánosa, a ma Váradon élő Wallner Győző tb. kanonok, nagyon szépen tevékenykedett. Ferenc nála ismerkedik meg a katolikus vallással. 1928-ban áttér. Nemsokára húga is katalizál. Lelkiatyja irányítása mellett fejlődik tovább, a község gyógyszerésze, a jó Kornél bácsi pédig anyagilag támogatja, hogy tovább tanulhasson. Nagyváradra kerül a jeles Szent József intézetbe, érettségi után lazarista szeretne lenni. De a világi papok közé veszik fel. Nagy támogatója lett Molnár Kálmán vikárius kanonok. 1934 jún. 29-én szentelték pappá. Első szentmiséjét a váradősi Kis Szent Teréz templomban mutatta be. Mint újmisés az első két évben a Nogáll-utcai Szent Vince intézetben volt hitoktató. Sokat fáradt a Katalin-telepi templom megépítésében. Sok nehézség árán kis gyermekek részére napközi-otthont is létesített. 1937-ben az Orsolya-zárda lelkésze és hittanára. Ugyanakkor kórházi lelkész és teológiai tanár. Számos helyen missziókat is tart. 1951. aug.-tól 1952 febr.-ig exiliumban él. Onnan hazakerülve Pop Josif nagyváradi kanonok, az egyházmegye államilag elismert ordináriusa veszi maga mellé az irodába. Vele járja a fővárost, a minisztériumokat. Halála után ö lesz a vikárius. Nagy érdeme, hogy első dolga a megszakadt egyházi jurisdikciót helyreállítani. Alig vázolható nehéz körülmények között kellett működnie. Elhagyatott vidéki papjait gyakran felkereste. Szívesen járt búcsúkra, bérmálásokra. Csupa szív-ember volt. A sok munkában egészsége megrendült. Szív-és cukorbajjal küzdött. Augusztus 18-án Bihar 90
