Szolgálat 1. (1969)

Tanulmányok - Viola Kálmán: Karl Rahner

veiben. Heidegger vezetése alatt kezdi írni doktori dolgozatát, amely később Geist in Welt (A szellem a világban) címmel jelent meg. (6) Témája: a modern ember nyelvére lefordítani és kifejteni a szenttamási ismeretelmélet metafizikai alapjait, vagy más szóval: megmutatni, miként nyílik meg a létteljesség felé az anyagi világba öltözött emberi szellem. Heidegger nem jó szemmel nézte tanítványának merészségét. Szemére veti: ahelyett, hogy Aquinói Sz. Tamás ismeretelméletét történetileg elemezné, átírja a modern fenomenológia és egzisztencializmus nyelvére. Ám ez súlyos anakronizmus. Rahner a kritikát inkább elismerésnek veszi és jóllehet Heidegger nem fogadja el disszertációját, mégis megelégedve távozik Innsbruckba.

Az innsbrucki egyetemen hamarosan ledoktorál teológiából és ugyanott megkezdi teológiai előadásait. Már mint fiatal professzor gondol a teológiai tanulmányok megreformálására. (7) Saját maga is érezte és tapasztalta, hogy a hagyományos skolasztikus teológia se tartalmilag se formailag nem képes kielégíteni a mai kor igényeit. Hogyan készíthetné ugyanis elő a fiatal papságot a kor emberével való párbeszédre az a teológia, amely nem foglalkozik behatóan a modern ember problémáival és a hit igazságait olyan nyelvezetben közli, amely a ma emberének már semmit sem mond? Márpedig a teológia célja az élet: közölni az emberekkel az Isten éltető szavát. így születik meg az u. n. kerigmatikus teológiai irányzat, amelynek célja: kidolgozni egy olyan tantervet és teológiát, amely valóban előkészíti majd a papságot a modern lelkipásztori feladatokra. Karl Rahner tevékeny részt vesz ennek a programnak a kidolgozásában. Az Anschluss és a háború évei azonban tudományos és tanári munkájának hamarosan véget vetnek. A megszálló hatóságok kitiltják Innsbruckból. A bécsi érsek jóvoltából teológiai munkásságát tovább folytathatja egy bécsi lelkipásztori intézetben, ahol alkalma nyílik elmélyíteni kapcsolatait a ma emberével. Közben megjelenik első könyve, a Hörer des Wortes (Az Ige hallgatói), (8) amelyet ma már egyes teológusok a modern teológia módszertani értekezésének tekintenek. (9)

A háború utáni első években is még folytatja közvetlen lelkipásztori tevékenységét, amelynek folyamán sok szentbeszédet, konferenciát és teológiai előadássorozatot tart, főként laikusoknak. 1948 őszén visszatér az innsbrucki egyetemre és újból elkezdi dogmatikai előadásait. 1963-ban a müncheni állami egyetem filozófia tanárává nevezik ki, itt azonban csak rövid ideig marad. Hamarosan elfoglalja a münsteri egyetem megüresedett dogmatikai tanszékét. Jelenleg itt tanít és fejti ki teológiai működését, amelynek hatása ma már világszerte érezhető, még a nem katolikus körökben is.

Mi Rahner sikerének a magyarázata? Elsősorban az, hogy új teológiát alkotott. Nagy hatással voltak fejlődésére a francia teológiának, az u. n. nouvelle théologie - nak az élharcosai. Rahner dogmatikai előadásaiban, cikkeiben, az általa szerkesztett Lexikon für Theologie und

41