Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Urbán Ilona Anna: A 22. zsoltár zsidó (rabbinikus) és keresztény (patrisztikus) értelmezése

hogy a zsoltár Jézusról szól(t), és benne teljesedett be. Ezzel kezdi a 22. zsoltárról szóló értelmezését: „És azt mondjátok erről a zsoltárról, hogy nem a Krisztusról10 szól, és minden ellenére vakok vagytok, és nem veszitek észre, hogy népetek felkent királyai közül senkiről sem mondatik, hogy élve átlyukasztották volna lábait és kezeit, és ez által a misztérium által halt volna meg, azaz a keresztre feszítés által, hanem csak erről a Jézusról.”11 Sokat vitatott kérdés, hogyan kell olvasni a verset, mi történt a panaszkodó kezével és lábával. Az viszont tagadhatatlan tény, hogy Jézus halála előtt a LXX - a ránk maradt szövegek tanúsága szerint - már „átlyukasztották kezemet és lábamat” értelemben olvassa ezt a verset.12

Paul Ricoeur a százados Jézusra vonatkozó megállapításában - „Ez az ember valóban Isten fia volt”13 - a zsoltár 28-30 verseinek14 beteljesülését látja,15 minthogy a százados római volt, ráadásul Máté leírásában nem csupán a százados, de a vele lévők is részesei ennek a kijelentésnek.

A zsoltár panasz-része anélkül fordul át dicsőítésbe, hogy a szöveg szintjén megtörtént volna a kérés teljesítése. Ez a momentum nagy te10 A görög szöveg, és ezt követi a latin fordítás is, mindenütt a xpvtTÔç szót használja, ami jelenthet felkentet, azaz messiást is, illetve utalhat a keresztény hit szerinti Krisztusra, Jézusra. Az a tény, hogy e kettő közt nem tesz egyértelmű különbséget, megnehezíti a szöveg értelmezését. Egészen más a jelentése annak, ha úgy értjük, hogy a zsoltár nem krisztusról, azaz a messiásról szól, mert ez azt jelentené, hogy igaziból nem döntő fontosságú bebizonyítani, hogy ez a zsoltár jézus életében beteljesedett. Ha viszont úgy értjük a szöveget - és én ezt a lehetőséget követem a fordításomban -, hogy azt nem hiszitek el, hogy ez Jézusról szól, akkor felmerül a kérdés, hogy a zsoltárnak volt-e zsidó messianisztikus olvasata, vagy csupán arról van szó, hogy Jusztinosz nem foglalkozik azzal, hogy a zsidók nem keresik ennek a zsoltárnak a beteljesülését sem királyban, sem a Messiásban. Ez azért különösen érdekes kérdés, mert a Midrás Tehillimben a messianisztikus értelmezés már nem kap helyet, de ez nem jelenti azt, hogy a zsoltárnak nem volt egy korábbi, messianisztikus értelmezése.

11S. JUSTINI, Dailogus cum Tryphone Judaeo, 705.

12 Erről a kérdésről bővebben: VALL, Gregorg, ‘Psalm 22, 17b, The Old Guess’ Journal of Biblical Literature 116 (1997) 45-56., illetve: KOLTUN-FROMM, Naomi, ’Psalm 22’s Christological Interpretive Tradition in Light of Christian Anti-Iewish Polemic’ tournai of Early Chrisian Studies 6/1 (1998) 37-58.

13 Mk 15,39.

14 Zsolt 22,28-30: „Megemlékezik és megtér az Úrhoz a föld minden határa. A népek minden törzse leborul Előtte. Mert az Úré a királyság, és O uralkodik a népeken. Eszik és leborul Előtte a föld minden kövérje, meghajol mindenki, aki porba hull és nem élteti a lelkét. ”

15 RICOEUR, Paul, ’A panasz mint ima’, in RICOEUR, Paul - LACOCQUE, André, Bibliai gondolkodás, 378.

93