Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Karasszon István: Abraham oecumenicus
mennyiben nevezhető ajándéknak, s mennyiben adónak, az akár nyitott kérdés is maradhat itt. Fontosnak azt láthatjuk, hogy egy konkrét helyen Abrahám mennyire nyitottan, s kifejezetten baráti, inkluzív magatartást tanúsít nem zsidókkal szemben! - A kép jelentősen eltér Sodorna és Gomora esetében (lMóz 18-19), hiszen ott egy egészen nagy méretű legendáról van szó. A lokalizáció sem olyan világos, mint másutt, hiszen inkább egy térségről beszélhetünk, annak ellenére, hogy két konkrét városnév is szerepel: a Holt-tenger déli része. Viszont változatlanul látjuk, hogy déli illetőségű az Abrahám-tradíció (ide számíthatjuk még a Beér-Sebáig menekülő Hágár képét is, 1 Móz 16). Meghökkentő Ábrahám-kép áll azonban itt előttünk: az az ősatya, aki ellenvetés nélkül képes lett volna saját fiát is feláldozni az előző rétegben (lMóz 22), itt most szinte alkudozik Istennel, s kéri, hogy ha csak a minján, a tíz igaz férfi jelenléte biztos a városban, akkor ne pusztítsa el Isten a bűnösöket sem! Idegenekért és bűnösökért jár közben itt Abrahám! Nem tudjuk elutasítani magunktól azt a képet, hogy Abrahám itt a klasszikus prófétai szerepet viszi, s mintegy felelősséggel viseltetik nem csak zsidók, hanem minden más nép kapcsán is! - Zavarba jönnék, ha meg kellene mondanom, mikorra datálom ezt a réteget. A klasszikus forráselmélet arra utalt, hogy itt még nem láthatjuk az ország kettészakadásának nyomait sem, ezért a legrégibb dokumentumként tartotta nyilván. Nem tagadhatjuk azonban, hogy egyes darabokat, így pl. a Melkisédek-történetet, néhányan extrém későinek is mondják: J.A. Soggin pl. a makkabeus pap királyok legitimálását sem tartja kizártnak e történet kapcsán.8 Az is kérdéses, hogy egyáltalán egységesnek kell-e tartanunk ezt a réteget; többen legalább két rétegről is beszélnek. Mindez azonban a mi szempontunk szerint nem domborodik ki, s talán itt nem is kell megoldjuk a forrásanalízis nagy kérdéseit. A különbség az előző réteghez képest szembeszökő, s bár itt is beszélhetünk Abrahám ökumenicitásáról, de egészen másként! Vajon ez volt-e az a réteg is egyben, amelyik Abrahám kiválasztásáról is tudott, s hozzáfűzte, hogy ez a többi nép számára áldást fog jelenteni? Nehezen tudok erre válaszolni - értő szem rögtön látja, hogy a J forrásról szóltunk az előzőkben, s ennek a forrásnak mind az egységét, mind pedig elhelyezését vitatják sokan, el egészen odáig, hogy némelyek létezését is tagadják. Túl igényes lenne azt állítanunk, hogy 8 Utaltam már rá Izrael története c. könyvemben (Budapest, Új Mandátum, 2009, 228). 86
