Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Biró Tamás: Értelek, értelek… de miről beszélsz?? - A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából
a terjedés dinamikájára gondolva. A zsidó-keresztény párbeszéd kapcsán tehát az a kérdés merül fel, hogy miért terjednek a párbeszéd során megfogalmazott gondolatok rendkívül lassan? Sokkal lassabban, mint a sokkal sikeresebben terjedő mentális vírusok, mint például egyes antiszemita toposzok?8 A keresztény-zsidó párbeszéd előtt álló kihívás ezen a ponton a következő: miként lehet a párbeszéd eredményeit olyan formába önteni, hogy azok széles körben sikeresen kommunikálható, hatékonyan terjedő eszmékké válhassanak? A válasz ismét az, hogy az elme kutatása, a kognitív tudományok révén jöhetünk rá arra, hogy mely eszmék azok, amelyek sikeresen terjednek, mert könnyen „megfertőzik” az agyat. 2. Perspektívák: kognitív vallástudomány Amellett érvelek, hogy a vallástudomány új irányzata, az elmúlt húsz évben egyre népszerűbb kognitív vallástudomány képes lehet arra, hogy univerzális koordinátarendszert biztosítson a zsidó-keresztény párbeszéd számára. Ebben a kultúráktól független - bár előtte kidolgozandó és általunk is elsajátítandó - rendszerben jobban megértjük egymást, és a megértés eredményét könnyebb lesz a „szélesebb rétegek” felé kommunikálni. Inkább optimizmusomat fogalmazom meg, mert a kognitív vallástudomány meglehetősen fiatal terület, a zsidóságra és a kereszténységre való alkalmazásával pedig csupán néhány kutató foglalkozik világszerte. Több a nyitott kérdés, mint a megoldott, és az eredmények gyakorlati nyelvre való lefordítása különösen nehéz. A kognitív vallástudomány a vallást, mint az emberi faj, a Homo sapiens egyik mentális funkcióját közelíti meg. Hasonlóan mentális-kog- nitív funkció, mint az arcfelismerés, a memória, a mozgáskoordináció, az útvonaltervezés, a szexualitás, az érzelmek, a számolási képesség, a nyelv vagy a művészetek. Az emberi agy számítógépként adatokat dolgoz fel, és ennek eredménye - testünk egyéb részeivel, valamint természeti és társadalmi környezetünkkel kölcsönhatásban - az embe8 A Cion bölcseinek a jegyzőkönyve vagy a „zsidó = bankár”, „zsidó = kommunista” toposzok évszázadokon átnyúlva terjednek rendkívül sikeres „vírusokként” - ezen a ponton megengedve a „mentális vírusok” kapcsán az értékítéletet. Mi teszi ezeket az eszméket ennyire vonzóvá az emberi agy számára? Miért fertőznek meg oly sok elmét? Ezek az elmék miért adják tovább olyannyira sikeresen a vírusokat, néha mutált formában? 57
