Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Nagypál Szabolcs: A zsidó-keresztény párbeszéd a vallásközi közvetítés (mediáció) szemszögéből

A közvetítő vagy a társközvetítők által képviselt értékrend és erkölcsi berendezkedés talán a legfontosabb a közvetítés hozzáadott értékei közül, hiszen eredményes párbeszéd esetén a résztvevő felek a közvetítő viselkedését fogják mintának és példának tekinteni az adott viszály kezeléséhez, de minden eljövendő vitájuk megoldásához is. A közvetítő elsősorban a közvetítés folyamatáért, vagyis magáért az eljárásért felelős, nem pedig annak tartalmáért, hiszen a mindenki számára elfogadható és végre is hajtható megoldást a feleknek mindig maguknak kell megtalálniuk és kimunkálniuk, nem pedig a közvetítőnek. A független, pártatlan és semleges közvetítő erényeinek csúcsa az önkiüresítés (Ksvcocnç, kenószisz):41 rendkívül üdvös, ha a közvetítő eredményesség esetén minden dicsőséget a feleknek tulajdonít, míg a párbeszéd meghiúsulása miatt minden felelősséget magára vesz; hiszen ez elősegítheti a jövőben a felek közötti párbeszéd újraindulását, kibontakozását és virágba borulását.42 Legalább három jelentősebb eltérő nézet vagy fölfogás létezik arra vonatkozóan, hogy pontosan mi is a párbeszédes folyamat (legfontosabb) célkitűzése: az eredményesség, a kölcsönös megelégedettség vagy éppen az átalakítás.

1. Az eredményesség legalább három szinten értékelhető: egyrészt a közös nyilatkozat (létrejött és megfelelő-e), másrészt a befogadástörténet (figyelembe veszik s betartják-e), illetve a párbeszéd szintjén (létrejött és fönnmarad-e). A vallásközi párbeszédben megalkotott közös szövegek kedvelt módszertani eljárása, hogy előbb azon értékeket és meglátásokat rögzítik, amelyeket a felek közösen vallhatnak, majd megfogalmazzák, hogy milyen kérdéskörök igényelnek még további párbeszédet. A zsidó-keresztény vonatkozásban nemcsak a Tóra, illetve Ószövetség jelenthet természetesen közös alapot, hanem számos párhuzamosságra vagy egymás kölcsönös kiegészítésére is lelhetünk a Talmud, az Újszövetség, illetve az egyházi hagyomány anyagában is.

TV. A közvetített vallásközi párbeszéd célrendszere

41 Hans KÜNG idézi James COBB meglátását az újjáteremtő átalakulásról: KÜNG Hans, ’Towards an Ecumenical Theology of Religions: Some Theses for Clarification’ in KÜNG Hans - MOLTMANN Jürgen (eds.), Christianity among World Religions (Edinburgh, 1986) 125.

42 Az őszintesége esetén e magasrendű lelkiségre utaló kiállást és vállalást RÚZS MOLNÁR Krisztina sorolja föl a közvetítő lehetséges föladatai között: RÚZS MOLNÁR Krisztina, ’A mediáció gyakorlata: a viszály fölépítése, a közvetítés menete, a közvetítő föladatai és a munkajogi közvetítés sajátosságai’, in RÚZS MOLNÁR Krisztina, Mediáció a munkajogban (Szeged, 2007) 93.

47