Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Nagypál Szabolcs: A zsidó-keresztény párbeszéd a vallásközi közvetítés (mediáció) szemszögéből

Maga a közvetítői eljárás különböző viszálykezelő módszereknek egy mögöttes gondolatmenettel és szigorúan meghatározott eljárási sorrendben alkalmazott összessége, amely úgy van fölépítve, hogy a lehetőségekhez mérten a legkisebbre szorítsa a viszályban résztvevő felek között fönnálló feszültséget, amely elmérgesedéssel (escalatio) fenyegetne; és hogy igyekezzék a lehető legtöbbet kihozni a felek között meginduló párbeszédből. A közvetített vallásközi párbeszéd folyamata általában legalább három elemet tartalmaz, mégpedig e sorrendben: a megszakítatlan előadás, a valódi párbeszéd és a közös nyilatkozat megfogalmazása szakaszait.

1. Módszertanilag a vallásközi párbeszédnek kell, hogy legyen egy olyan része, ahol a résztvevő felek megszakítatlan módon elbeszélhetik a személyes vallási történeteiket, röviden előadhatják a vallásuk tanításának kerek rendszerét.35 E rész arról gondoskodik, hogy egy teljes gondolatmenet végigvezethető legyen: és sokszor éppen a gondolat- menet kerek mivolta hat megvilágosító erővel, nem is annyira az egyes részei, amelyek esetleg már ismertek a másik fél előtt. A közvetítő föladata e résznél a megszakítatlanság biztosítása, továbbá az adott kérdés összetettségének és árnyalatainak föltérképezése. A zsidó-keresztény párbeszéd során különösen gyakran hisszük azt, hogy mi már pontosan tudjuk, hogy miről mit gondol a másik; a megszakítatlan elbeszélés azonban ilyenkor hamar megcáfolja e vélekedésünket.

2. Csak ezután indulhat meg a valódi párbeszéd kibontakozása, a saját álláspont világos kifejtésével és a másik nézeteinek meghallgatásával és tisztázásával.36 Amikor a felek már biztosak benne, hogy a saját és a másik fél álláspontját átlátják és értik, közös irányokba indulhatnak el:37 párhuzamosságokra vagy összetartásra lelhetnek, megfogalIII. A közvetített vallásközi párbeszéd folyamata

35 Torstein ECKHOFF részletezi a közvetítő föladatait e szakaszban: ECKHOFF Torstein, ’A közvetítő, a bíró és az adminisztrátor a viszályrendezésben’ (ford. SZILÁGYI Péter), in Sajó András (szerk.), Jog és szociológia (Budapest, 1973) 176.

36 A társadalomkutató DÁVID János foglalja így össze a közvetítésben kibontakozó párbeszéd sikerének föltételeit: DÁVID János, ’Mediáció a szociológus szemével’, in EÖRSI Mátyás - ÁBRAHÁM Zita (szerk.), Pereskedni rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés (Budapest, 2003) 212.

37 Freddie STRASSER és Paul RANDOLPH jut közös kötetében e lélektani meglátásra: STRASSER Freddie - RANDOLPH Paul, ’Milyen szerepe lehet a pszichológiának a mediációban?’, in STRASSER Freddie - RANDOLPH Paul, Mediáció: A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai (ford. BUDA Júlia) (Budapest, 2005) 55.

45