Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

mezés, illetve a standard hagyomány között. A Protevangelium beszél a főpapi ruhán levő csengőkről, viszont tizenkét csengőt említ, ami az Exodusban nem szerepel (Ex 28,21 tizenkét drágakőről beszél a főpap ephodján). A különös az, hogy a tizenkét csengővel a Protevangelium illeszkedik egyfajta hagyományba. A korban Jusztinosz mártír (Diai 42,1), illetve Irenaeus (Haer 1,18,4), valamint a későbbi Epiphanius {AH 2,31,26) szintén „tizenkét csengőről” tud (Alexandriai Kelemen pedig 36 csengőről, Síromat. 5.6.37.4). Ugyanakkor a korban a jobban értesültek, mint Josephus (BJ VIÍ. 228-237), (de akár Ps-Ariszteász, Ep. ad Philocratem, 96, Philón, De Vita Mosis 2, 120; De migr. Abr. 103) csak csengőkről beszél az ephodon, számot egyikük sem említ.

7. A főpapi fejdísz. A Protevangelium beszél a főpapi fejdíszről is (Kiv 28,36; 29,6; 36,37; Lev 8,9), amelynek azonban a Protevangelium jóserőt tulajdonít. Erről a Tanachban nincs szó. Van viszont egyfajta prófétai ereje az Úrim és Thumimnak, melyeket azonban (két drágakőről lehet szó?) a hagyomány egységesen nem a fejdíszre, hanem a mellvértre helyez.25 A két dísz keveredése utalhat arra, hogy a második század vége felé már homályban volt a különbségük, mivel azonban az írott forrásokban elkülönülnek, valószínűleg a Protevangelium szerzőjének volt elégtelen az információja.

8. A keserűvizes próba. A József gondviseletére bízott Mária terhességének rejtélyét a Szentély papjai a keserűvizes istenítélettel vizsgálják meg (c. 16.). Ez a házasságtörés gyanújába keveredettek számára a törvényben előírt istenítélet (Szám 5,11-31). A Protevangelium szerint azonban Mária és József is isznak a keserűvízből, majd mindketten visszatérnek a pusztaságból. A Protevangelium látszólag teljesen ószövetségi jelenete azonban eltér a halakhikus rendelésektől, azok ugyanis csak a nő (feleség) számára írják elő a keserűvizes próbát, a férfi (a férj) számára nem, illetve a nő mellett csak a feltételezett szerető számára. (Efféle istenítéletről a Második Templom korszakában egyébként nem tudunk.)26 A Protevangelium szerint viszont Józsefnek is innia kell a próbán, ami nem világos, bár a feltűnő nő-férfi egyenlősé25 Exod 28,30; Lev 8,8; Num 27,21; Deut 33,8; 1 Sam 28,6; Ezr 2,63; Neh 7,65. Lásd Blau, L., ’Úrim and Thummim,’, in: Jewish Encyclopaedia, http://www. iewishencyclopedia.com/view paee.isp?pid=2&arüd=52&letter=U

(Letöltve: 2011-06-30).

26 MACH, ’Are there Jewish elements’ 217. A referencia a Misnában: Szóta V. 1.

254