Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Benyik György: Jézus idézési módja a prófétákból
Összegzés Jézus autonóm módon használja a Tóra és a próféták szövegeit. Alapvetően két különböző szituációt kell megkülönböztetnünk. Az egyik, amikor önállóan tanít, mondásokat hagy ránk. Ilyenkor öntudatos zsidóként a Tórát és a prófétai szövegeket is tanítása kiindulásának tartja, de önállóan értelmezi azokat, akárcsak a régi próféták, és ezzel azt mondhatjuk, szinte tovább írja a próféták tanítását. A másik szituáció, amikor a farizeusokkal, szadduceusokkal vagy írástudókkal folytatott vita beszédekben neki idéznek Tóra- vagy prófétai szöveget. Ez esetben is elkerüli a „locus háborút”, sőt a szövegek jogi jelentését is, és inkább - morális tanítás érdekében - a szövegek mögötti isteni szándékot keresi, és ezt akarja oktató célra használni. Jézus szövegismerete a zsinagógái oktatás alapján szerzett ismeret, és jellemzően azonos kor társaiéval. De a kortársaktól merőben eltér a szöveg kezelése, ez derül ki a különböző zsidó csoportokkal folytatott vitájából. Alapvető eltérés, hogy a jogászi érvelés helyett, karizmatikus módon tartalmi kérdésekre, sok estben az isteni törvényhozó eredeti szándékára irányítja a figyelmet. A Tóra és a próféták szívét akarja oktatni. A vele vitatkozók öncélúan vagy rosszindulatúan provokált vitáját, vagy annak irányát minden esetben vagy megváltoztatja, vagy elkerüli, a vita végeredménye váratlan Istenhez fordulás lesz, mely őt, Izrael nagy tanítóihoz hasonló magatartásával rokonítja. Jézus bibliai szemléletmódját a saját szempontjai szerint értelmezte újra a hagyományát rögzítő keresztény közösség. Érdekes tanulmány lenne Jézus bibliás szemléletmódjának és tanítványai szemlélet- módjának összevetése, esetleg ütköztetése. De az már egy másik tanulmány tárgya. Erre is bőséges anyag található az újszövetségi írásokban. Annyit elárulhatunk, hogy a prófétai szövegek használata Pál és Jézus esetében jelentős különbségeket mutat. A prófétai szövegek keresztény értelmezése felé az első lépést Jézus tette meg. 197