Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Tamási Balázs: Báruk mint próféta - Egy hagyomány recepciója a korai zsidó és keresztény, valamint a rabbinikus gondolkodásban

ge? Miért?”. Válaszként pedig az Úr által Báruknak adott jeremiási jóslat utolsó sorát idézi, miszerint az Úr el fog pusztítani mindent, s csak Báruk életét hagyja meg. Az ismertetett midrást a Báruk prófétai státusza ellen érvelő rabbinikus álláspontnak tekinthetjük.

A legutolsó tannaitikus álláspont ellenére, összhangban az idézett többi rabbinikus mondással, Báruk jelentős tiszteletnek örvendett később a középkori Irak területén élő zsidók körében és számos legendát őriztek Báruk Bagdadhoz közeli sírjával kapcsolatban, - tudjuk meg a 12. századi zsidó utazótól, Regensburgi Petachjá-tól.55

6. Egy ókori hagyomány mai autoritása: Konklúzió helyett

Az előadásomban bemutatott ókori szövegek sokfélesége azt mutatja, hogy koronként, valamint ideológiai csoportonként mutat változó képet Báruk alakjának státusza az ókori zsidó és korai keresztény gondolkodásban. Báruk prófétai státusza és szentként való tisztelete a késő-ókortól napjainkig elsősorban a keleti kereszténységen belül maradt fenn folytonosan. Olyannyira, hogy a keleti egyházakban a prófétát minden évben szeptember 28-án, máshol november 15-én a keleti-keresztény közösségek megünneplik. Ehhez képest a Nyugati Egyházon belül Báruk prófétai státusza nem kap ekkora figyelmet, ezt mutathatja Báruk könyvének kései, a tridenti zsinat során történő kanonizációja. Mivel a protestáns egyházak a héber Szentírás kánonját követik, de a judaizmus számára autoritással rendelkező szóbeli tant nem fogadják el, így számukra Báruk egyértelműen írnokként nyerhet csak értelmezést. Bemutattuk, hogy Báruk prófétaságának gondolata az ókori és koraközépkori zsidó irodalomban jelen van. Az i.sz. első évszázadokban Báruk prófétai státuszának bizonytalanságát mutathatja a korai zsidó és kora-keresztény körökben, hogy az erre az időpontra datálható Vitae Prophetarum nem említi őt a próféták között. Az e művel közel egykorú Mekhiltá de Rabbi Jismáélben található korai tannaitikus vélemény is megkérdőjelezi prófétaságát. Nyilvánvaló az is, hogy a Bárukot prófétaként bemutató rabbinikus szöveghelyeken

55 Ld., A. Benisch (ed. and trans.), The Travels of Rabbi Petachia of Ratisbon (London, Trubner, 1856) 20-23, 34-35, 49-51., Avraham YAARI, ’Pethahiah of Regensburg’, in Geoffrey WIGODER (ed. in chief), Encyclopaedia Judaica CD-ROM (Jerusalem, Judaica Multimedia, 1997), Id. még, Yehoshua M. Grintz, ’BARUCH (Jeremiah’s scribe)’ in Encyclopaedia Judaica és J. E. WRIGHT, Baruch ben Neriah, 120-121.

145