Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Lőrik Levente: Jób: aki összeköt, vagy aki elválaszt? - Szemelvények a zsidó és keresztyén Jób-interpretációkból

vet, az értelmezéstörténet e komplex vizsgálatának arra kell keresnie a választ, hogy a némileg vagy egyre inkább eltérő utakon járó két vallásközösség körében hol voltak a Szentírás-értelmezés egymástól eltérő, egymással párhuzamosan futó, vagy egymást metsző szálai. Ez az úgynevezett összehasonlító megközelítés, mely - bár korábban nem illették ezzel a névvel - jó néhány évtizedes múltra tekint vissza, ma virágkorát éli. A korábbi szempontok érvényesítése mellett, mint például magára a tradícióra vagy annak egy sajátos motívumára való összpontosítás (René Bloch, Vermes Géza) vagy az ókori értelmezőknek, mint a hagyományanyag és az egyes motívumok alkotói olvasási gyakorlatának kutatása (James L. Kugel), napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a szövegen kívüli tényezők, melyekkel az értelmezők a bibliaolvasáshoz érkeztek, illetve abba belefogtak. Magyarán bibliaértelmezések olvasása és az előbbi lehető legszélesebb kontextusának vizsgálata nem szakítható el egymástól.1

írásunkban a bibliai Jób személye, illetve a róla nevezett könyv nyomán a zsidó és keresztyén közegben született értelmezésekből szeretnénk bemutatni néhányat, mégpedig az Újszövetség befejeződésétől a 4. század végéig menően keletkezetteket vonva be a vizsgálódás körébe.1 2 Kifejtésmód tekintetében a taxonomikus, analitikus megkö1 Lásd Nathalie B. DOHRMANN - David STERN (eds.), Jewish Biblical Interpretation and Cultural Exchange: Comparative Exegesis in Context (Philadelphia, University of Pennsylvania Press, 2008). - A kötet írásai közel húsz kutatónak (judaizmus, ke- resztyénség és iszlám területéről) a 2001-2002. tanévben folyó közös munkájából születtek, kik a Pennsylvania Egyetem Center for Advanced Judaic Studies által szervezett kutatói szemináriumon vettek részt.

2 A többek között komplexitásával is ámulatba (vagy inkább zavarba) ejtő Jób könyve érthetően szerteágazó értelmezéstörténetet eredményezett. Nem feladatom ennek ismertetése, elegendő csak utalni a legfontosabb lexikonszócikkekre, illetve az ezeknél nagyobb lélegzetvételű tanulmányokra:

Jürgen EBACH, ’Hiob / Hiobbuch’ in Gerhard MÜLLER (Hrsg.), Theologische Realenzyklopädie (Berlin - New York, W. de Gruyter, 1996) Bd. 15., 360-380. A „Rezeptionsgeschichte” c. fejezet a 370-373. oldalon található.

Ernst DASSMANN, ’Hiob’ in uö., Reallexikon für Antike und Christentum, (Stuttgart, Anton Hiersemann, 1991) Bd. 14. 366-442.

Carol A. NEWSOM - Susan E. SCHREINER, ’Job’ in John H. HAYES (ed.), Dictionary of Biblical Interpretation (Nashville, Tenn., Abingdon, 1999).

Lawrence L. BESSERMAN, The Legend of Job in the Middle Ages (Cambridge, Mass. - London, Harvard University Press, 1979).

Nahum Norbert GLATZER, The Dimensions of Job: A Study and Selected Readings (New York, Schocken, 1969).

Gábriellé OBERHÄNSLI-WlDMER, Hiob in jüdischer Antike und Moderne. Die Wirkungsgeschichte Hiobs in der jüdischen Literatur (Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 2003).

104